Amikor megjelentek a kamerás telefonok, a szelfik először úgy készültek, hogy a saját magukat fotózó felhasználók szépen beálltak a tükör elé, legtöbbször a fürdőszobában (mert ott volt tükör), és nekiálltak kattintgatni. Szerencsére a divatot felkapták a mobilgyártók is, és elkezdtek a készülékek előlapjaira is kamerákat pakolni, hogy bárhol készíthessünk magunkról fotót, ráadásul így nem lóg bele a képbe a vécécsésze és a bojler (legalábbis csak akkor, ha mi is szeretnénk).
Azóta szelfivel van tele az összes közösségi oldal, már van szelfikészítő tanfolyam is, meg egy csomó olyan alkalmazás, amivel automatikusan csinosíthatjuk ki az önarcképeket, vagy épp őrült effekteket pakolhatunk magunkra. A szelfi tehát az egész világon elterjedt szórakozás lett, de most úgy tűnik, egy komolyabb feladatot is kaphat. Több cég olyan megoldásokon dolgozik ugyanis, ahol
A biometrikus azonosítás mobilon először az ujjlenyomat-olvasás megjelenésével lett divat, és néhány mobil megpróbálkozott a retina felismerésével is annak érdekében, hogy ne kelljen jelszavakat bepötyögni a belépéshez, ami egyrészt sokszor kényelmetlen, ráadásul akár visszafejthető, kifigyelhető is lehet, szóval nem a legbiztonságosabb. Most pedig az arcfelismerés lehet a következő azonosítási módszer, amihez a szelfi kiváló alapanyag.
Ilyesmivel kísérletezik például a MasterCard: az Identity Check nevű tesztverziós alkalmazás akkor használható, ha interneten fizetünk bankkártyával, ekkor a biztonsági adatok manuális megadása helyett csak készítenünk kell magunkról egy szelfit, amit az előzetes beállítások alapján felismer a rendszer. Persze azzal nem lehet megtrükközni, hogy előre elkészített képet mutatunk neki, ugyanis a fotó készítése közben mozogni, többek között pislogni kell.
Az így készített fotót ezután a rendszerben titkosítva tárolt adatainkkal vetik össze – a regisztráció során készített fotókban figyelik az arc speciális vonásait, a szemszíntől az áll formáján át az orr ívéig, és ezeket digitális kódsorrá alakítják, és minden egyes belépési kísérletnél az újonnan készített szelfit hasonlítják össze az így kapott adatokkal.
Nem csak a bankkártyás vállalat gondolkozik ilyesmiben, az angol HSBC bankban például már van lehetőség szelfis azonosítást kérni új bankszámla nyitásakor, és egyes amerikai államokban az adóhatóság is arcképeket használ a jelszavak kiváltására, ezeket az államigazgatási rendszerekben tárolt igazolványképekkel veti össze. Az Uber is elkezdte saját sofőreit szelfik alapján azonosítani, hogy aztán a mobilos alkalmazásba már ez alapján léphessenek be.
