Voxel Rush
A Wipeout 2097 és a Rez örökéből jön a Voxel Rush – akadályokkal és bónuszokkal behintett sík terepen kell a lehető legtovább életben maradni: jóval nehezebb feladat, mint amilyennek elsőre hangzik. A nehezítést a véletlenszerű események adják: vagy egy nagyon vékony alagútban, vagy fejjel lefelé, esetleg teljesen körben pörögve nem szabad a falnak csapódnunk – mindezt háromfajta bónusz felszedésével tudjuk mérsékelni: ezek lelassítják az időt, sérthetetlenné tesznek minket vagy extra pontot adnak. Apropó, pontok: ezeket költve tudjuk esélyesebbé varázsolni a túlélésünket. Ugyan még mindig nem tudjuk, hogy igazából mi az a jármű, amin utazunk, de le mernénk fogadni, hogy a Voxel Rush készítője a frontkamerán keresztül figyeli a játékosokat, ahogy az amúgy igen remek japánbunker minimáltechnot átszakítja egy funkgitár és mindenki megáll egy pillanatra: tökéletes fotótéma. Amúgy ingyenes és még multiplayer mód van is benne, úgyhogy ha nyertest kéne választani, ez lenne az. (Voxel Rush a Google Play-en)
Uplink
14 éve dobta piacra a brit Introversion első játékát, az Uplink című hackerszimulátort, amelyben a cyberpunk kliséknek tökéletesen megfelelve ülhetünk egy majdnem szöveges képernyő előtt, köthetjük magunkat proxiról proxira, hogy több idő alatt lehessen észrevenni, hogy honnan próbáljuk megtörni a bankot – közben hackereket kell lefülelnünk, rendszergazdákat kell tőrbecsalnunk , komplett cégeket kell bedöntenünk és mindeközben egyre ismertebbé kell válnunk a feketepiacon. A hollywoodi kétgombos hackeléseknek középső ujjat mutató játék több, egymással vetekedő riválist szült, de hangulatban mindmáig ez a legjobb – és már egy mobilos, ill. tabletes változat is van. Hangulatban garantáltan ez a legjobb, ugyan nem ingyenes, de ilyen jó szórakozásért igencsak alacsony árat kell fizetnünk. (Uplink a Google Play-en)
Shadowrun Returns
A legneonszínűbb-esősebb-implantbűzösebb cyberpunkot fogta meg a nyolcvanas-kilencvenes évek szerepjátékai között a Shadowrun, összekeverte némi mágiával, orkokkal és sárkányokkal, mindez pedig egy olyan hibrid világot hozott létre, amelyet elég könnyű volt megközelíteni bármilyen tinédzsernek. Az első, igazán sok embert megmozgató Shadowrun játék 2013-ban jelent meg, amelynek gyakorlatilag évente jelennek meg további részei: ezen első rész Androidos változatáról van szó. A mellékelt videóból látszik: a hangulat tökéletes, a világ magávalragadó, mi pedig egy temetőben ragadtunk, egy sírkő mögött rázva tehetetlenül a kifogyott ismétlőnket és azt ismételgettük: tényleg megvehettük volna még azt a négy gránátot a pult mögül, pont lett volna rá pénzünk. Mentésünk természetesen nem volt. Frusztráló? Igen, de a régi videojátékok tele voltak az ilyenekkel, ideje visszaszoknunk a kihívásokhoz. (Shadowrun Returns a Google Play-en)
EDGE Extended
Legalább annyira türelem-, mint logikai játék az Edge Extended: a szürkében és pasztellben játszó geometrikus világ egyszerűnek hangzó kihívásokat ad: A pontból B pontba kell eljutnunk a lehető leggyorsabban, miközben a világ elsodor minket, összeomlik körülöttünk vagy a végtelenbe (de inkább egy szakadékba) lök minket. A design annyira tízpontos és tökéletes, hogy ezt egy épület oldalán szeretnénk viszontlátni – a Schönherz-kupán valószínűleg jól venné ki magát egy hasonló projekt. (EDGE Extended a Google Play-en)
Hiversaires
Alice du Linvega, azaz Aliceffekt neve az underground popkultúra vadhajtásaiban utazóknak nem ismeretlen: zenész és kóder egyszerre. Bandcampen rengeteg dolgát meghallgathatjuk, de érdemes játékaira is vetnünk egy pillantást: Hiversaires című point-and-click játéka egy kibelezett, monokróm jövőbe vet minket, amiben utalások, háttértudás vagy tudnivalók nélkül kell boldogulnunk, megnézve, hogy ösztöneink és logikánk hova vezérelnek minket. Határozottan emlékeztet a játék képi világa Tsutomu Nihei cyberpunk mangáira és azok hangulatára – az biztos, hogy határozottan sokáig fogunk emlékezni erre, ha kipróbáljuk. (Hiversaires a Google Play-en)
