Ahogy néhány napja a legjobb idei laptopokból merítettünk egy képzeletbeli karácsonyi bevásárlólistára, most jöjjön az a kategória, amely a webáruházak listáján az egyik legnépszerűbbnek számít. Az egyik legdivatosabb tech-kütyükről van szó, telefonra az is vágyik, akinek egy laptop már túl “teki”, és a tablet sem érdekli. Mert Facebookozni, malacokra mérges madarakat dobálni, családot és macskákat fotózni 2015-ben gyakorlatilag létszükséglet. Igyekszünk ismét olyan alkategóriákba rendezgetni a legjobbakat, amelyek fontosak lehetnek a vásárlás során. Kezdjük is a legizmosabbal, de mielőtt belemerülünk a válogatásba, hadd jelezzük még egyszer: szubjektív lista következik, tehát nyugodtan lehet a saját kedvenceket felsorolni a kommentekben, vagdalkozni, hogy de bizony az ájfón, és miért van csak ennyi vindózfónos, és hogy az a régi Nokia akkor is a legjobb volt, azóta meg minden csak parasztvakítás.
Csillagromboló kategória
Több gyártó is igyekezett kitenni magáért, mert mindamellett, hogy a csúcsmobilokból is egyre többet adnak el világszerte, itt még mindig a marketing-érték számít igazán. Nincs ugyanis mindenkinek pénze a top kategóriára, de ha egy gyártó valami hihetetlen csúcsmodellt villant, a kevésbé tehetős vevők úgyis a csúcsmobil iránti vágyakozásukat vezetik le azzal, hogy ugyanattól a gyártótól választanak valami olcsóbbat. Az iPhone persze továbbra is iPhone, de véleményünk szerint az idei modellfrissítés nem dobott akkorát, amekkorát lehetett volna – jó ez a 3D Touch, de azért az agyunkat nem dobtuk el az óvatosan csorgatott újdonságoktól.
Szóval maradjunk egy olyan sorozatnál, ami minden téren hozza a maximumot, és az idei modell kifejezetten szerethetőre sikerült: az LG G4-re gondolunk. Elsőre persze mondhatná mindenki, hogy “de hát a Galaxy Edge erősebb és egyedibb a hajlított szélű kijelző”, de igazából a két telefont használva a Samsung telefon extrája hosszabb távon kissé idegesítőnek és feleslegesnek bizonyult, a G4 pedig sokkal szerényebb külsővel hozott valami sokkal szerethetőbbet.
Egyrészt még mindig cserélhető az akku, ami a unibody házak korában üdítő dolog, két reccs, egy csere, két patt, és máris akkut cseréltünk. Az LG Android fölé reszelt felhasználói felülete is sokkal kulturáltabb, visszafogottabb, mint a még mindig túlzóan csicsás, ezáltal kissé hardverigényesebb Samsung-féle TouchWiz. Ami pedig egyértelműen az LG oldalára billenti a mérleg nyelvét, az a hihetetlenül eltalált kamera a lézeres fókusz-rásegítéssel, és a félprofi fényképezőgépekhez méltó manuális beállításokkal. Ha az ember a görög tengerparti nyaraláson még akkor is a telefonját bizgerálja, ha megfogadta magának, hogy a nyaralás alatt hozzá se nyúl semmilyen digitális bizbazhoz, az bizony azt jelenti, hogy az LG tényleg szerethető telefont alkotott. Ide is szúrok néhány fotót, ami odakint készült a G4 finombeállításait használva. Na, ezért lett ő a csillagromboló kategória egyértelmű győztese.
Néhány további, szóba jöhető versenyző: iPhone 6s / 6s Plus, Samsung Galaxy S6 Edge, Sony Xperia Z5, Samsung Galaxy Note 5 Premium, HTC One M9
Fiatalság, bolondság kategória
Ha valaki nem feltétlenül akarja egy kisebb banánköztársaság éves GDP-jét rákölteni egy telefonra, de azért minőséget szeretne, és beégni sem akar a társaságban, az ASUS ZenFone Selfie egy meglepően jó választás. Igen, még azoknak is, akik nem naponta két tucat szelfit csattintanak el. Ez a telefon ugyanis még az olcsóbb műanyag házat és a középkategóriás hardvert is úgy tálalja, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon.
A készülékház kidolgozása parádés, máris nem egy darab műanyagot látunk benne, hanem valami trendi, fiatalos kütyüt: felületkezelése miatt ráadásul jól “ragad” a kézbe, nyoma sincs a csillogó felületek ujjnyomgyűjtő olcsóságának. A hardver tekintetében érdekes, ahogy az egyszeri tesztelő már-már placebo-hatáshoz hasonlóan csak akkor tart egy telefont igazán gyorsnak, ha előre tudja, hogy abban brutális hardveristenségek tekerik a biteket. Ehhez képest a Selfie-ben dolgozó Snapdragon 615 röccenés nélkül hajtja meg a telefont, akár egy tucat egyszerre nyitva lévő alkalmazás mellett is – ehhez mondjuk biztos nem ártott a 3 gigabájtos memória hathatós segítsége. A háttértár alapkiépítésben 32 gigabájtos, de szerencsére ezt feljebb srúfolhatjuk microSD bővítéssel. Az akku 3000 mAh kapacitású, átlagos használat mellett a manapság szokásos másfél napos üzemidőt mértük.
Már kívülről is látható a Selfie névadó tulajdonsága, az előlapon ugyanis gyakorlatilag ugyanazt a viszonylag nagy méretű, kerek lencsét találjuk, mint a hátoldalon. A 13 megapixeles kamerák mindenféle állítgatás nélkül is kifejezetten szép képeket készítettek, függetlenül attól, melyik oldalt használtuk, ráadásul olyan extra funkciókat is elérhetünk, mint az előlapi kameránál elérhető panorámaszelfi. Ilyenkor először készítünk magunkról egy felvételt, majd a normál panorámaképekhez hasonlóan fel, le, jobbra és balra mozgatva a telefont (amelyben egyszerű segédet is kapunk a kijelzőn) a környezetünket is lefotózza a gép, majd halszemoptikához hasonló effektet eredményezve összeilleszti.
Egyéb érdekes versenyzők: Lenovo Vibe P1, LG G4 Stylus, Honor 6, Samsung Galaxy A5,
A legjobb puritán kategória
Akinek sok a gyártók által Androidra ráncigált saját felületek csiricsárésága, de közben szeretne egy igazán jól sikerült telefont a zsebében tudni, jó ideje a Google saját referenciakészülékei felé kacsintgathat. Az idei eresztésben egy kisebb és egy nagyobb modellt is készíttetett a vállalat, mi pedig a megdöbbentőségi együttható miatt a Nexus 6P-t választottuk a kategória “arcaként”. Hogy miért megdöbbentő? Mert a kínai Huawei készítette, miközben Kínában nincs Google Play Áruház és a vállalat legtöbb szolgáltatását is tiltják, miközben a huawei hálózati termékeit Amerikában rángatják elő folyton, mert állítólag kémkednek Kínának. Erre tessék, az amerikai tech-óriás összefog a kínai sárkánnyal, mik vannak? Az eredmény pedig egy kiváló telefon.
A hatalmas péklapát mutatós fémházban lakik, az 5,7 hüvelykes kijelzőn pixelesedés-mentesen pompázik 1440×2560 képpont, talán csak az AMOLED panel maximális fényerején spóroltak valamelyest. A fehér változaton kifejezetten jól néz ki a hátlap tetejébe szúrt fekete csík, amely a kamerát rejti, szinte olyan így a telelefon, mint a mobilok birodalmi rohamosztagosa.
A telefonban Snapdragon 810 dolgozik 3GB RAM társaságában, ami több mint elég a teljesen alapra vett Android Marshmallow meghajtására. Mint az aktuális Google rendszer referenciamodellje, itt nincs semmi külső pimpelés, launcher, kicserélt app, ez az Android, ahogy az anyja… illetve, a fejlesztői világra hozták. A rendszerbe épített biometrikus azonosítást itt a hátlapi ujjnyom-olvasóval kapcsolták össze, ami villámgyors és teljesen megbízható. Mivel nincs semmilyen gyártói rendszerpiszkálás, jól kipróbálható a Marshmallow összes kis és nagy újítása, például a Google hangos asszisztense már appokból is meghívható, hogy abban segítsen, amit épp csinálunk.
A telefonban egyébként viszonylag nagy, 8 megapixeles szelfikamera és egy 12,3 megapixeles hátlapi fényképező dolgozik, utóbbi lézeres fókusszal és dupla LED vakuval, viszont optikai stabilizátor nélkül. A Marshmallow új energiakezelési módja tényleg sokat dob a használati időn, a 3450 mAh kapacitású akku pedig eleve j alap ehhez. Összességében tehát, aki nem valamilyen szétextrázott rendszerű telefont keres, de a csúcskategória közeli hardverből sem adna le, jól jár a Nexus 6P-vel.
Hasonló kategóriában versenyző készülékek: OnePlus 2, Nexus 5X
A legtisztább ablak kategória
Még csak pár óráig tudtuk próbálgatni a Microsoft legújabb windowsos csúcstelefonját, mert egy rendszerfrissítés és utólagos reszelgetés miatt csak a napokban jut el hozzánk a véglegesen tesztelhető Lumia 950 XL. Ennek ellenére úgy voltunk vele, hogy végre itt egy windowsos telefon, amit már nem kell feltétlenül szégyenkezve rejtegetni az asztal alatt, és lebukáskor azt füllenteni, hogy nem a miénk, csak szervizben van a saját androidos csúcsmobilunk, vagy a legújabb iPhone-unk. Vannak persze még mindig gyerekbetegségei a rendszernek, bármennyire ez már nem Windows Phone, hanem tulajdonképpen ugyanúgy Windows 10, mint ami a gépeken fut. Például továbbra is jóval kevesebb natív appot írnak erre a rendszerre, mint droidra vagy iOS-ra, de ez nem a rendszer hibája, szóval ettől tekintsünk is el.
Ha pedig tényleg egy új kor nyitányaként nézzük a Lumia 950 XL-t, az bizony egy nagyon jó nyitány. A Windows Phone csempés felülete megmaradt ugyan, de egy jóval részletesebben testre szabható, szerethető kinézetet kapott, és jöttek vele olyan újdonságok is, amelyekkel a versenytárs rendszereknek is odacsaphat a Microsoft. A valóban jól használható írisz-szkenneres belépés, vagy a könnyen asztali számítógéppé alakítható megvalósítás tényleg új szintre emeli a mobil Windows-t, aminek már csak egy jól sikerült “váz” kell a sikerhez. A 950 XL ezen a szinten is teljesen rendben van.
Ugyan a műanyag készülékház megmaradt, ahogy a szinte teljesen szögletes kialakítás is, az összkép mégis komolyabb, mint a lehetetlen színekben pompázó korábbi Lumiák esetében. A 4+2 magos Snapdragon 810 rendszerchip 3 GB RAM társaságában dolgozik, ami felzárkózást jelent az androidos csúcsmobilok motorjához.
A leglátványosabbat azonban nem is önmagában villantja az óriás-Lumia, hanem az opcionális dokkolóval, vagy Miracast szabvánnyal monitorra tükrözve, valamint egeret és billentyűzetet csatolva hozzá. Ilyenkor már-már miniszámítógépként működik, aminek persze még vannak limitjei (például csak az univerzálisra írt szoftverek működnek, és néha kissé akad a rendszer ebben az üzemmódban). Arra viszont tényleg teljesen jó ez a lehetőség, hogy a munkaidő után beeső feladatokat ne csak kis kijelzőn, virtuális billentyűzeten pötyögve lehessen elvégezni, hanem egy PC-hez közelítő felületen.
Versenytárs: saját kategóriában egyelőre nincs, olcsóbb változatban a Lumia 550-re érdemes ránézni
A nép ütős fegyvere kategória
Ennél a kategóriánál voltunk a legnagyobb bajban, hiszen itt már az árért cserébe jó pár kompromisszumot kell kötnie a vásárlónak (és ezáltal a tesztelőnek is). Nem is mernénk egyértelmű “legjobbat” hirdetni, mivel mindenkinek más hiányzik egy olcsóbb telefonból: van, aki a kijelző felbontását kevesli, más a gyengébb hardver miatti lassulást sajnálja. Így hát itt összeszedtük az ismerősi körből származó összes információt is, hogy megtaláljuk a szeretnivaló olcsóságokat.
50 ezer alatt keresgéltünk, ahová konkrétan pár forinttal csúszott be az LG Spirit 4G, aminek már 720p HD kijelzője van 4,7 hüvelyken, alatta Snapdragon 410 SoC-vel, 1GB RAM társaságában. A műanyagház egész jól sikerült, és valamelyest hozza a nagytesó G4 vonalvezetését, így teljesen vállalható az összkép, ha nem akarunk hardverizzasztó appokat futtatni, teljesen szerethető a végeredmény, és még a 8 megapixeles hátsó kamera is bőven elfogadható képeket készít.
Hasonló árszinten versenyez a Lenovo A5000, csak itt a proceszor MediaTek: a készülék kissé bumfordibb ugyan, de nagyon megbízhatónak írja le, aki már egy ideje használja. Az Android Lenovo-féle átalakítását kissé szokni kell, de a telefon összességében akár elgánsnak is mondható.
A 15-20 ezer forinti kategóriában persze már dübörögnek a noname termékek és a másodvonalbeli márkák végletekig lebutított modelljei. Itt egyszerűen még inkább lehetetlen győztest hirdetni, ezért meg se próbáljuk. Aki ilyen kategriában válogat, csak néhány fontos tanácsot fogadjon meg: próbálja ki a készüléket a vásárlás helyén, bizonyosodjon meg róla, hogy létezik visszavételi garancia x napon belül, ugyanis gyakorta derülhet ki, hogy Android ide, érintőkijelző oda, a telefon egy darab megakadt uszadékfa sebességével reagál a parancsokra, és aprócska memóriájával folyamatosan eldobálja, vagy lefagyasztja az appokat.
