Jelen tesztalanyunk neve, az Archos 50c Oxygen vélhetően kevesek számára cseng ismerősen, így a cikket most kivételesen egy rövidke cégismertetővel kezdjük. Az Archos (görög nyelvben mestert jelent a szó) egy francia vállalat, melyet 1998-ban egy bizonyos Henri Crohas alapított, és könnyen kikövetkeztethető, hogy a cégnevet a családnevének betűiből alkotta meg. A Samsunghoz és a hasonló gigantikus gyártókhoz egyáltalán nem mérhető vállalat jelenleg körülbelül 185 alkalmazottal rendelkezik, akiknek több mint a fele az anyaországban tevékenykedik. Mivel az Archos maga nem folytat gyártási tevékenységet, könnyen kikövetkeztethető, hogy mostani tesztünk főszereplője is távol-keleti gyártósorokon készült.
Design
Az első körben már az év elején bejelentett, majd pedig a nyár elején ismét beharangozott Archos 50c Oxygen egy teljesen vállalható, mondhatni tetszetős külcsínt kapott középkategóriás okostelefon, de ugyebár a szépség megítélése meglehetősen szubjektív dolog. Az összességében véve pozitív összhatásban komoly szerepet játszik egyrészt a mindössze 7,6 milliméteres vastagság, másrészt pedig a kellemes tapintású matt fekete hátlap. Az alul lekerekített élű, 140 grammos készülék nem unibody kialakítású, tehát bármikor könnyen szétszedhető, azért viszont kár, hogy a hátlap szinte mágnesként vonzza magára a nehezen eltávolítható ujjlenyomatokat.
Felszereltség
A hangerőt a baloldalt elhelyezett gombpár révén lehet állítani, a bekapcsoló gomb pedig az ellentétes oldalon landolt. A jack dugalj a felső élen található és egy zajszűrő funkciós kiegészítő mikrofon társaságát élvezi, alul pedig egy fedetlen microUSB aljzatra lehetünk figyelmesek. A könnyen lepattintható, szupervékony műanyag hátlap mögött egy 2000 mAh kapacitású, tehát nem éppen rekorder akkumulátor található, melynek révén az 1 napos használati idő simán hozható, óvatosabb használat mellett pedig a 1,5 nap is benne van a pakliban. Nem elhanyagolható szempont, hogy SIM-kártyából nem egyet, hanem kettőt eszik a kicsike, ezenkívül pedig egy hot-swap microSD slotot is kapunk a pénzünkért.
Kijelző
Az Archos 50c Oxygen maga a mennyország azok számára, akik a 4-4,5 colt kicsinek találják, az 5,5-6 colos phabletektől pedig gigantikus méretük miatt viszolyognak. Az 5 colos képátló tehát remek arany középútnak tekinthető és kicsit nagyobb kezű ügyesebb felhasználók számára még az egykezes használat is kivitelezhető. Ebben a kategóriában persze senki se várjon 1920×1080 pixeles Full HD felbontást, mindenesetre az 1280×720 pixeles HD minőségre sem igazán lehet panaszunk, hiszen a 294 ppi-s pixelsűrűség csak minimális mértékben marad el a mágikus Retina-szinttől. Remek dolog, hogy a panel IPS technológiájú, tehát a betekintési szögek rendben vannak, a fényerőt automatika szabályozza, a betűméret pedig négy fokozatban állítható. Az LCD felett egy 2 megapixeles kamera teljesít szolgálatot, alatta pedig három érintőgomb figyel, menü, home és vissza funkcionalitással megspékelve. Ezek a gombok alaphelyzetben nem láthatók, hanem csak akkor, ha aktív a háttérvilágításuk.
Kamera
A hátlapból néhány millimétert kiemelkedik a főkamera optikája, így csak bízni tudunk abban, hogy tartós használat során nem fog túlságosan összekarcolódni a frontlencse. A természetesen autofókuszos és szimpla LED-es fényképezőgép modul “lelke” egy 8 megapixeles képérzékelő, azt azonban nem árt szem előtt tartani, hogy a 16:9 képarányú fotók csak 6 megapixeles felbontásúak. A képminőség, ha nem is kiváló, de teljesen vállalható, a fényérzékenység ISO100 és ISO1600 között állítható, a sorozatfelvevő 40-99 képet tud rögzíteni, ezenkívül pedig említést érdemel még a 2/10 másodperces időzítő, az arcfelismerés, a mosolyérzékelés, az arcszépítő funkció, a panoráma üzemmód, illetve a hangvezérlési lehetőség. Dedikált exponálógomb sajnos nincs. Íme néhány tesztfotó (nagyobb mérethez klikk a képre):
Ultra HD felbontást vélhetően senki sem vár egy ilyen készüléktől, a 3GP kiterjesztésű, 1920×1080 pixeles és 30 fps sebességű, sztereó hangsávos mozgóképek pedig igen jó minőségűek, köszönhetően többek közt a 17 Mbit/s-os bitrátának. Tesztvideónk:
Szoftver
Az Android 4.2 nem éppen egy mai fejlesztés, hiszen a Google még 2012 novemberében jelentette be ezt a Jelly Bean release-t. Ennek fényében az Archos részéről igen komoly merészségnek számít, hogy 2014 második felében ilyen szoftverrel (Android 4.2.2) küldi csatába az 50c Oxygent. Arról persze semmilyen hivatalos információt sem adtak ki, hogy mikor érkezik majd Android 4.4-es (KitKat) frissítés, ha érkezik egyáltalán, vagyis e tekintetben nem tűnik túlságosan jövőt állónak a termék. A felhasználói felület nagyon közel áll a teljesen szűz Android UI-hoz, és a tesztelés során sajnos jó néhány kínai és angol feliratba futottunk bele az egyébként magyar nyelvre belőtt telefonon. A Chrome böngésző és a telefonkönyv rendben teszi a dolgát, ezenkívül kapunk még fájlkezelőt, diktafont, hírek&időjárás appot, naptárt, navigációt, térképet, órát és számológépet is. Az ötsávos hangszínszabályzós zenelejátszó nem válogatós, az Ogg Vorbis állományokat is megeszi, a feliratokat megjelenítő videólejátszó a Full HD anyagokkal is elbánik, a sztereó FM-rádió használatához pedig be kell dugni a vezetékes sztereó fülest a helyére. 
Hardver
A MediaTek tavaly nyáron jelentette be a világ első valódi nyolcmagos mobil chipkészletét, a 28 nanométeres csíkszélességű MT6592-t, melyet az Archos 50c Oxygenben most ismét üdvözülhetünk. Az SoC részét képezi egyrészt nyolc darab teljes értékű és 1,7 GHz-es órajelen ketyegő Cortex-A7 processzormag, másrészt pedig egy 700 MHz-es frekvenciájú Mali-450 MP4 grafikusgyorsító, ami egy 720p HD kijelzős telefon számára bőven kiváló sebességet biztosít. Teszteredményeink a következők: Quadrant – 14633 pont, Linpack – 148/326 MFLOPS, AnTuTu – 26853 pont. A RAM 1 GB kapacitású, az integrált flashmemória pedig 8 GB-os, és persze a microSD bővíthetőséget sem szabad elfelejteni. Wireless fronton az LTE sajnos bukta, jelen van viszont a maximum 21/5,76 Mbit/s-ra képes HSPA+, a b/g/n szabványú Wi-Fi, a Wi-Fi Direct, a DLNA, a Bluetooth 4.0, illetve a GPS-vevő. 
Konklúzió
Az Archos 50c Oxygen hivatalos listaára 200 euró, vagyis átszámítva mintegy 63 ezer forint. Ezért a pénzért egy olyan nagykijelzős középkategóriás okostelefont kaphatunk, melynek az általános minősége és sebessége teljesen rendben van, de régi szoftver fut rajta és hát egyelőre a brandje sem túl erős. Aki ennél is olcsóbban szeretne hasonlóan nagykijelzős felhasználói élményt, az 160 euróért (50 ezer forint) kaphat egy Archos 50b Oxygent, mely kicsit vastagabb és nehezebb az 50c-nél, illetve csak négymagos a processzora (MT6582) és 4 GB-os a belsőmemóriája.
Archos 50c Oxygen
Pozitívum: korrekt minőség, nagyméretű IPS HD kijelző, fürge működés, dupla SIM-slot, microSD bővethítőség, cserélhető akkumulátor, Full HD videófelvevős és LED-es kamera, HSPA, Wi-Fi, Bluetooth 4.0, GPS, FM-rádió.
Negatívum: elavult Android szoftver, bizonytalan frissítések, néhol hiányzik a magyarítás, nincs LTE támogatás és hardveres exponálógomb, az akksi lehetne nagyobb kapacitású, a hátlap könnyen piszkolódik.
