A médiapiaci trendek alakulása, a szabályozási környezet változása és a reklámadó körüli fordulatok mellett a politikai közhangulat is fontos befolyással volt 2016-ban a kiadóvállalatokat tömörítő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) munkájára. A kihívásokkal teli évben egy tagvállalati felmérés megállapításai alapján most stratégiaalkotásba kezd a szakmai szervezet – derül ki az MLE mai közgyűlésén megvitatott és egyhangúlag elfogadott éves beszámolójából.
A beszámoló felidézi, hogy az egyesület 2016-ban a print népszerűsítésének érdekében indított kampányt, és két kiemelkedő nemzetközi szakmai rendezvény házigazda szerepét is ellátta (Mr. Magazine, Európai Kiadók Newsprint Munkacsoportjának találkozója), illetve szakmai programjai, társszervezeti együttműködései és kezdeményezései egyöntetű támogatást élveztek a lapkiadók körében. Továbbá a tagjai felé történő nemzetközi tudás megosztása (best practice) és információtranszfer lendületet adott az egyesületi életnek és a tagjai közötti aktív együttműködése.
Az MLE közgyűlési beszámolójából és a hozzászólásokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a korábban meghatározott stratégia és kijelölt célok végrehajtása mellett a 2016-os év számos akadályt is gördített a kiadók és szakmai szervezet elé (médiapiaci trendek alakulása, reklámadó, illetve a rendeleti kormányzás térhódítása, aminek következtében a jogszabályok szakmai egyeztetése gyakorlatilag megszűnt).
A felmérést követően az aktív tagok bevonásával megkezdődött a munka, hogy a jelenlegi és várható kihívásokra reagálva, újragondoljuk az egyesület további feladatait, hogy tagjaink számára a folyamatosan változó gazdasági- és politikai viszonyok között is a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújthassuk – számol be az MLE a közgyűlésről.
Az immáron 26 éve működő egyesület közleményében azt írja, komoly értéknek tartják, hogy az egyesület a rendszerváltást követően kialakult médiapiacot, annak lap- és digitális kiadó szereplőit és ezzel a teljes „nyilvánosság-iparágat” politikai irány nélkül folyamatosan támogatta, képviselte, a médiapiac hazai és nemzetközi gyakorlatát jó példaként a közösség elé állította, és kialakított olyan, nemzetgazdasági értékként kezelhető, a média transzparenciáját és hatékonyságát támogató szolgáltatásokat mint a példányszám audit, az olvasottságmérés, a sajtópiaci becslések közzététele vagy az önszabályozás rendszere.