A kutatás során az Observer az amerikai, a brit, a francia, a német és az osztrák közrádió országos lefedettségű csatornáinak médianapirend-befolyásoló szerepét vette górcső alá, az adatelemzés a 2016. szeptember 1. és 2017. február 28. közötti időszakra vonatkozott.
A magyar médiumok a vizsgált félévben összesen 1716 alkalommal közöltek az 5 ország közrádió csatornáinak információira alapuló híreket. A BBC Radio értesülései összesen 449 híranyagot generáltak, az Egyesült Államok közszolgálati rádiója 392, a német csatornák 326, míg a francia és az osztrák rádiók 299, illetve 250 tartalmat váltottak ki hazai médiafelületeken.
A magyar sajtó a legtöbbször, 235 alkalommal a vizsgált országok belpolitikai eseményeivel foglalkozott, a legmagasabb megjelenésszámot (67-67) amerikai és német belpolitikai hírek eredményezték. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban 43 magyar nyelvű híranyag tájékoztatott arról, hogy a National Public Radio (NPR) szerint a Yahoo titokban olyan szoftvert fejlesztett ki, amellyel megfigyelte levelezőprogramja felhasználóinak e-mailjeit, és az információkat továbbította a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek, 21 tartalom pedig arról, hogy – szintén az NPR – nyilvánosságra hozta Donald Trump amerikai elnök terrorellenes tanácsadójának, Gorka Sebestyénnek a terroristák internetes toborzását elemző Michael Smith-szel folytatott magánvitáját. Németország belpolitikai témában a legtöbbször, 21 alkalommal a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban tartott helyi törvényhozási választásnak köszönhetően szerepelt a magyar sajtó napirendjén.
A vizsgált országok elnökválasztásairól összesen 330 megjelenés tudósított. Amíg a Clinton-Trump párharccal kapcsolatban a hazai médiumok a francia, a német és az osztrák közrádió csatornáit is idézték, addig a Brexit, az ausztriai államfőválasztás és a később esedékes francia elnökválasztás csak az adott ország forrásai alapján képezte a magyar médiatematika részét. A nem országspecifikus hírek közül gazdaság és tudomány témakörében az amerikai közrádió volt az elsődleges hivatkozási alap, világpolitikai és magyar vonatkozású hírek kapcsán pedig a német értesülések domináltak. Kulturális, sport és bulvár témájú híreket elsősorban az angol, terrorfenyegetettségről szóló értesüléseket a francia, turizmust és vendéglátást érintő információkat pedig elsősorban az osztrák közrádiókra hivatkozva tálalt a magyar sajtó.
Sporthírek közül elsősorban a Forma-1 sorozatról (34 megjelenés) szóló újdonságok érdekelték a magyar médiumokat.
Magyar vonatkozású hírek német, osztrák és francia forrásokból
Magyarországi vonatkozású híreket külföldi közrádiótól összesen 169 alkalommal idéztek magyar nyelvű források, ebből 128-at a német, 40-et az osztrák, 1-et pedig a francia közszolgálati csatornáktól. Magyarországgal kapcsolatos amerikai és brit rádióértesüléseket nem tettek közzé hazai médiumok. Pozitív tartalmak a német hírszolgáltatók révén jelentek meg, a Deutschlandradio Kultur Barnás Ferenc A kilencedik és a Másik halál című regényeiről, a Deutschlandfunk Gelléri Andor Endre A nagymosoda című regényéről közölt kedvező kritikát. Ugyanakkor két téma 30-30 negatív megjelenést generált: Jean Asselborn kvótaügyi népszavazást bíráló nyilatkozata, valamint Enyedi Ildikó filmrendező Deutschlandradio Kulturnak adott interjúja. Semlegesen az osztrák Ö1 Habsburg Ottó hagyatékának kezeléséről szóló decemberi értesülése (32 megjelenés), az Österreichischer Rundfunk osztrák-magyar határra szánt drótkerítés tervéről szóló információi (2 megjelenés), Balog Zoltán miniszter Jean Asselborn kvótanépszavazásról tett kijelentésével kapcsolatban a Deutschlandfunknak adott interjúja (22 megjelenés), és a Deutschlandfunk Györkös Péter berlini nagykövettel készített interjúja (2 megjelenés) hatott Magyarország médiaképére.
Az amerikai közrádió hírei novemberben alakítottak ki jelentős híraktivitást a magyar médiumokban, ekkor az Egyesült Államok elnökválasztásáról szóló hírek uralták a napirendet. Nagy-Britannia esetében októberben elsősorban a Brexittel kapcsolatos beszámolók miatt volt magas a megjelenésszám, míg Franciaország esetében főként különböző terrorfenyegetések, Németország esetében magyar vonatkozású hírek generáltak szeptemberben számottevő hírmennyiséget. Az osztrák közszolgálati rádiócsatornáktól decemberben vették át a legtöbb hírt magyar források, amelyek ekkor leginkább Ausztria államfőválasztásának előzményeiről és arról tudósítottak, hogy az Ö1 csatorna szerint a jövőben Budapesten fogják kezelni Habsburg Ottó hagyatékát. Érdekesség, hogy amíg az Ö1 révén decemberben 15 magyar médium is beszámolt arról, hogy Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter szerint Ausztriában nincs konkrét jele tervezett terrorcselekményeknek a németországi merénylet után, addig a német közrádió csatornáinak berlini terrortámadással összefüggő értesülései nem váltottak ki tartalmakat a hazai médiafelületeken.
A magyar rádió- és televízió, illetve a nyomtatott források napirendjét nem befolyásolták számottevően a külföldi közszolgálati rádiók, az online médiumok viszont jelentős mennyiségben, összesen 1536 alkalommal idézték őket.
Az internetes oldalak túlsúlya országonkénti bontásban is megfigyelhető, valamennyi vizsgált országot tekintve elérte legalább a 80 százalékot az online megjelenések aránya. Csak a német közrádió csatornáinak híranyagai tudtak a nyomtatott újságok (38 megjelenés) esetében 10, a TV- és rádiócsatornák (26 megjelenés) esetében 5 százalékosnál magasabb közlésarányt kialakítani. A magyarországi lapok a Deutschlandradio Kultur Enyedi Ildikó filmrendezővel készített interjújával és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter magyarországi kvótareferendummal kapcsolatos Deutschlandfunkban tett kijelentésével 7-7 alkalommal foglalkoztak, a hazai RTV médiumok adásaiban pedig a legmagasabb megjelenésszámot Stephan Mayernek, a Kereszténydemokrata Unió belügyi szóvivőjének a Deutschlandfunkban a német határellenőrzések meghosszabbításáról elmondott szavai (8 megjelenés) eredményezték.
