Milliós perek lehetnek a nem megfelelő összehasonlító reklámokból

A gyakorlatban viszonylag ritkábban, de előfordul, hogy egy adott reklámot olyan formában mutatnak be, hogy az nem csupán az adott termék vagy szolgáltatás előnyös tulajdonságait, kedvező árát hangsúlyozza, hanem más, hasonló termékekhez vagy szolgáltatásokhoz viszonyítva ábrázolja azt. Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz, a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató vállalkozást vagy annak áruját – kezdte dr. Bán Gergely, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje, aki ezután azt hangsúlyozta: az összehasonlító reklámmal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy az kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze és tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát. További feltétel, hogy amennyiben a reklám tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, úgy köteles azt is tárgyilagos módon bemutatni. Eredet-megjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredet-megjelölésű termékekre vonatkozhat a reklám.

Az ügyvéd szerint egy-egy összehasonlító reklám közzétételét megelőzően mindenképpen célszerű azt megvizsgálni, hogy a közzétételre szánt tartalom megfelel-e a fenti kritériumoknak, ellenkező esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az adott reklám publikálása egy piaci versenytárs számára jogsérelmet eredményezhet. A reklám ugyanis nem sértheti más vállalkozás vagy annak egy bizonyos terméke jóhírnevét, és a reklámozóknak tudniuk kell bizonyítani, hogy a reklámokban megfogalmazott állítások, ígéretek megfelelnek a valóságnak.

Aki mégis úgy dönt, hogy ilyen tartalmú reklámot kíván közzétenni, annak feltétlenül indokolt felkészülnie arra, hogy az összehasonlítás tárgyát képező állításainak alapját megfelelő módon, pontos adatokkal alátámasztva igazolni, illetve bizonyítani tudja, különben a reklámjával végül nagyobb kárt szenvedhet, mint amekkora előnyt remélt annak közzététele nyomán

– tette hozzá dr. Bán Gergely.

Nem szükséges a sérelem a jogsértéshez

Az ügyvéd egy, a praxisukban előfordult üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a reklámozó tisztességtelen piaci magatartást tanúsított azzal, hogy az üzleti tisztesség követelményébe ütköző módon, valós tény hamis színben való feltüntetésével tette közzé a saját és a legfőbb piaci versenytársa meghatározott termékei fogyasztók általi ajánlási hajlandóságát. A bíróság szerint ebben az ügyben a reklámozó megtévesztő módon ajánlottabbnak tüntette fel a saját termékét a konkurens termékhez képest, amely veszélyeztette a vetélytárs jóhírnevét. A szakértő hangsúlyozta, hogy a jogsértés ebben az esetben már a veszélyeztetéssel megvalósult, nem volt szükséges a jóhírnév tényleges sérelmére a jogellenes magatartás megállapíthatóságához. Éppen emiatt az ilyen jellegű reklámok relatíve ritkábban fordulnak elő, hiszen már egy valótlan tartalmú adat közzététele is elegendő lehet a veszélyeztetés megállapításához – tette hozzá a téma szakértője.