Főleg a nőket célozták a tévéreklámok

Az NMHH összesen 34 tévécsatorna (M1, M2, M3, M4, Duna TV, RTL Klub, TV2, Viasat3, Viasat6, ATV, Spektrum TV, Spektrum Home, Sport1, Sport2, Galaxy TV, VIVA, Story4, Story5, Life Network, Ozone Network, TV Paprika, Film Mánia, Film+, Cool TV, Comedy Central, Duna World, Super TV2, RTL II, Minimax, Fem3, Sorozat+, Paramount, Fox, AXN) első alkalommal közzétett reklámjait elemezte 2016 első felében. A televíziók műsorkínálatában ebben az időszakban 2645 új reklámszpot jelent meg, amelyek összesen 1.213.982 alkalommal kerültek képernyőre.A hatóság azt állapította meg, hogy 2015 azonos időszakához képest jelentősen megemelkedett az egy csatornára jutó összes reklám száma: 58.353-ról 69.725-re, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29.336-ról 35.705-re. Az egy televízióra jutó új reklámfilmek száma azonban csökkent az egy évvel korábbi számhoz képest: 91-ről 78-ra.

A félév legerősebb hónapjának a március számított – csakúgy mint 2015 első felében. A hétfői napokon tették közzé a legtöbb új hirdetést, ennek aránya a hét többi napjához képest 39,1 százalék. A hirdetők továbbra is előnyben részesítették a hónapok első napjait, az összes új reklámfilm 15 százalékát ilyenkor szerkesztették adásba – derül ki az elemzésből.

Továbbra is vezetnek a kereskedelmi reklámok

Folytatódott az öt másodperces reklámfilmek arányának csökkenése, míg 2014 azonos időszakában ezek aránya az összes reklámhoz viszonyítva 7 százalék volt, addig 2015-re 1,9 százalékra csökkent, 2016-ban pedig már csak 1,3 százalék volt. Egy átlagos hirdetés 24,2 másodpercet tett ki (2015 első félévében 24 másodperc volt).

A szektorok szerinti megoszlásban a kereskedelem és a szabadidő dominanciája továbbra is fennáll (29,9 százalék és 14,3 százalék), és folytatódott a gyógyhatású készítmények részesedésének lassú emelkedése is (2014-ben 8,3 százalék, 2015-ben 9,9 százalék, 2016-ban 10,9 százalék). Élelmiszerek 9,5 százalékban, szolgáltatások 4,9 százalékban, szépségápolási cikkek pedig 6 százalékban jelentek meg az új reklámokban.

A hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok ugyanakkor rendkívül alacsony mértékben képviseltették magukat (3,8 százalék).

A reklámok zöme a nőknek szól

A hirdetések túlnyomó többsége továbbra is a nőket szólította meg 78,2 százalékos arányban. Az ide sorolható hirdetések csaknem fele (47 százalék) a szépségápolási szektorhoz kötődött, de a férfiaknak szóló reklámok között is ez a kategória fordult elő a legmagasabb arányban (29 százalék). 2015-höz viszonyítva jelentősen növekedett az élő szereplős hirdetések aránya, 30,9 százalékról 39,1 százalékra, az önálló animációt alkalmazó reklámok aránya viszont 14,6 százalékról 10 százalékra csökkent.

(A reklámokra vonatkozó teljes elemzés az NMHH honlapján található meg.)

Túlzottan óvatosak a tévék a termékmegjelenítés kapcsán

Az NMHH 2016 első félévére vonatkozóan az országos kereskedelmi televíziók – RTL Klub, TV2 – műsoraiban vizsgálta a szolgáltatók termékmegjelenítési gyakorlatát is. Azt állapították meg, hogy bár a tévénézőt a műsorszámok elején és végén tájékoztatni kell a műsorban szereplő kereskedelmi üzenetről, az adatok alapján 3462 adásból 3100 esetben hívták fel a tévénézők figyelmét a termékmegjelenítésre, holott az csak 2163 műsorban fordult elő, vagyis a készítők sok esetben túlbiztosították magukat. A hatóság munkatársai összesen 10.987 termékmegjelenést azonosítottak a félévben, az RTL Klub-nál 6.378-at, a TV2-nél pedig 4.609-et.

Napi szinten szombatonként szerepelt a legtöbb termékmegjelenítés (2199 eset), a leggyengébb napnak pedig a péntek bizonyult (1356 eset).

Legtöbbször magazinműsorokban van termékmegjelenítés

Ha műfaj szerinti bontásban vizsgáljuk, a különböző tematikus magazinműsorokban fordult elő legnagyobb arányban – 62 százalék– termékmegjelenítés. A napi műsorokban és realitykben együttesen csupán 3,5 százalékos volt az ilyen típusú reklámok aránya. A termékmegjelenítések 48 műsorszámhoz kapcsolódtak. Ezret meghaladó kereskedelmi üzenetet az RTL Klub Fókusz (1.790 eset) és a TV2 Aktív (1.198 eset) című műsoraiban regisztráltak, de magas arányban jelent meg ez a típusú reklám a Story Extrában az RTL Klubon (824 eset) és a TV2 Mokka (674 eset) című műsorában. Egyáltalán nem szerepelt termékmegjelenítés a Barátok köztben és a Magánnyomozók című realityben sem. Az összesen 1.682 beazonosított márkából a két csatornán az Adidas (305 eset) bukkant fel a legtöbbször, de az RTL Klubbon a Nike, a TV2-nél pedig a Dr. Oetker bizonyult a félév vezető hirdetőjének a termékmegjelenítések szempontjából.

A legtöbb kereskedelmi üzenetet feliratos formában (1.998 eset, 18 százalék) jelenítették meg a műsorok, de emellett jelentős számban (914 eset, 8 százalék) fordultak elő verbális megjelenítések is. 854 esetben (7,7 százalék) a szereplők ruháján volt beazonosítható a márkanév, különböző termékek csomagolásán pedig 811 alkalommal (7 százalék). Összesen 5.093-szor fordult elő olyan termékmegjelenítés, amely a műsor története, cselekménye szempontjából nem volt releváns. Itt az olyan esetekre kell gondolni, amikor a műsorszámokban a márka nem a kifejezetten rá jellemző áru kapcsán, hanem egy attól független reklámhordozó felületen, egy épületen vagy egy kirakatban jelent meg. Tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos termékmegjelenítést 54 százalékban, 5.894 alkalommal regisztráltak. Ilyenkor a termék aktívan bevonódik a produkcióba úgy, hogy használatba veszik, például viselik, fogyasztják vagy a dialógusok alkalmával megemlítik a márka nevét.

(A termékmegjelenítésre vonatkozó teljes elemzés az NMHH honlapján ugyancsak megtalálható.)