Bár az internetezésre fordított idő évek óta szinte változatlan – napi értéke némiképp meghaladja a 200 percet – az internetezésre használt eszközöket tekintve komoly változás figyelhető meg. Míg az internethasználat korábban jellemző platformja az asztali PC volt, addig idén már 41 percre nőtt az okostelefonon végzett aktív internethasználat időtartama szemben a 2011-ben mért 3 perccel. A világháló böngészésével asztali gépnél már közel egy órával kevesebbet töltünk, mint 4 évvel ezelőtt.
Az internetezésre kizárólag fix eszközt (PC, notebook vagy okostévé) a netezők 30 százaléka használ, míg túlnyomórészt mobil eszközt már a netezők 36 százaléka. Vagyis az internetezés már nem helyhez kötött Magyarországon. Hiába nagyarányú azonban az okostelefonok és táblagépek használata, az applikációkért fizetni hajlandók aránya nem növekszik – állapította meg a GfK.
Az internetes tevékenységek népszerűségi listáját továbbra is a közösségi oldalak látogatása, az e-mailezés, illetve a híroldalak olvasása vezeti. Az interneten végzett egyéb tevékenységeket egyébként jellemzően négy típusba lehet besorolni:
- ügyintézés (pl. online bankolás, vásárlás és egyéb ügyintézés)
- kommunikáció (chat, képek feltöltése, közösségi oldalak)
- a tartalom létrehozásával járó önmegmutatás (saját blog, saját videó feltöltés), illetve
- az időtöltést jelentő hírolvasás, online játék.
A térképes navigációt főleg a férfiak használják
Bár a közösségi oldalak látogatása általános, Magyarországon a GfK-s adatok szerint egyelőre mégis inkább a nőkre jellemző. Chatelni és torrentezni a 15-29 éves korosztály szokott, a térképes navigáció viszont inkább a férfiakra jellemző.
A gyakran és inkább mobil eszközökön futtatott lehetőségek közé tartozik az üzenetküldő alkalmazások használata és a közösségi oldalak látogatása. Inkább mobil eszközzel történik még az útvonaltervezés és a saját fotók feltöltése. A pénzköltéssel járó online vásárlás, ügyintézés, bankolás mindazonáltal jellemzően fix eszközökön történik – vélhetően az ezekhez szükséges nagyobb elmélyülés, odafigyelés igénye és a biztonságosabbnak hitt fizetés miatt. A vizsgált célcsoport kevesebb, mint 10 százaléka végzi e tevékenységeket inkább mobil eszközön.
