A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2016 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 9 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel volt több mint az előző év ugyanezen időszakában.
A vizsgált időszakban a 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 20 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 4 óra 10 perc, ami a gyerekek esetében 4 perces növekedést, míg a 18-49 éveseknél 7 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 51 percet tévéztek az év első negyedében: 6 perccel többet mint egy évvel korábban. Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,2 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány továbbra is a legalacsonyabb, mindössze 0,9 százalék volt.
A többi csatornacsoport részesedése a Nielsen közlése alapján viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb mértékben mozdultak el a tavaly mért értékektől. A közönségarány az életmód csatornáknál 0,6 százalékpontos növekedéssel 2,7 százalékra, a gyerekcsatornáknál 0,5 százalékponttal 5 százalékra, a filmcsatornák esetében pedig 0,4 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt. Tavalyhoz képest változatlanul 5,6 százalékot értek el az ismeretterjesztő csatornák, 2,5 százalékot pedig a zenecsatornák. A hírcsatornák részesedése 0,6 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent, míg a sportcsatornáké mindössze 0,3 százalékponttal maradt el a tavalyihoz képest, és így 2,2 százalékos arányt könyvelhettek el.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,8 százalékos volt, míg a műsorfogyasztás 17,1 százalékát tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorokat 2,8 százalékos sugárzási arányukhoz képest lényegesen nagyobb, 9,9 százalékos részesedéssel fogyasztották a nézők, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az információs műsorok esetében is. A „nem zenés fikciók” 28,8 százalékban részesedtek a sugárzási műsoridőből, és a fogyasztási arányuk is igen hasonlóan alakult: 30,6 százalék volt az első negyedévben. A „nem zenei szórakoztató” tematika esetében is közel azonos volt a sugárzás és a fogyasztás aránya: 7,6 százalékos kínálatukhoz képest a 8,4 százalékban választották a nézők ezeket a műsorokat.
A kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben érdeklődtek a „sport”, a „zene” és az „egyéb” (például reklám, műsorajánló) műsortípusok iránt, és bár a kínálat 12 százalékát a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásának csupán 4,8 százalékát tették ki.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak az idei első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
