Milyen változásokon ment keresztül az újságírás régiónkban az elmúlt két évtizedben? Hogyan próbáltak az újságírók és szerkesztőségek megbirkózni az egyre gyorsabb tempójú fejlődéssel, valamint a hírmédia integritást érintő különféle veszélyeivel? Mit tehetnek az újságírók és a kiadók, a szakmai szervezetek az újságírás megerősítéséért? Hogyan alakul át az újságírás a következő évtizedekben? Melyek a fejlődés jelenleg látható irányai? Ilyen kérdésekre keresték a választ tegnap azon a nemzetközi konferencián Budapesten, amit a Főszerkesztők Fóruma, a Független Médiaközpont és a budapesti Goethe Intézet közösen tartott a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A konferencián hazai és külföldi újságírók, elemzők, kutatók, média-önszabályozó testületek és civil szervezetek vezetői tartottak előadásokat és beszélgettek az újságírás jövőjéről.
Ugyancsak itt jelentették be egy új önszabályozó-fórum létrejöttét, amelyről tegnap a 24.hu-n már részletesen is beszámoltunk.
A konferencia talán egyik legizgalmasabb, egyben leglesújtóbb jövőképet felvázoló előadását Professor Dr. Christian-Mathias Wellbrock tartotta. A kutató a Hamburgi Egyetem médiamenedzseri szakán tanít, fő szakterülete a médiagazdaság és a média irányítása, és nemrég társszerzője volt a Tézisek a minőségi sajtó jövőjéről című vitairatnak, amit Michel Clementtel közösen készített.
Wellbrock a hallgatósága előtt arról beszélt, hogy az újságírás területén több fontos változás is várható. Szó esett a hirdetési, a tartalmi és az olvasói piacok változásáról. Azt mondta, hogy a szerkesztőségi oldalon várhatóan a költségtakarékossági nyomás miatt a szerkesztőségek belső létszáma a következő években folyamatosan csökkenni fog, és inkább szabadúszókkal dolgoztatnak majd a szerkesztőségek. A következő időszak nyertesei a sztárújságírók lehetnek, akik valamilyen területen ki tudnak tűnni az átlagból, és nevük értékes márkává válik. Ők magas fizetésekre számíthatnak majd, mivel ezek az újságírók egyben a szerkesztőségek számára a túlélés zálogai lesznek, mivel a hozzájuk kapcsolódó exkluzív anyagok miatt maradnak vonzóvá a közönség számára, és tudnak a lapok egyedi hangvételt megütni. A sztárújságírók kifejezetten a nagy nevű, elismert szerkesztőségeket keresik majd, ahol biztosak lehetnek benne, hogy az ázsiójuk hosszú távon is növekszik. A többi újságíró számára azonban meglehetősen borús időszak következik anyagi értelemben is, ennek ellenére sokan választják majd továbbra is ezt a szakmát. De immáron abban a reményben, hogy előbb-utóbb sztárújságíróvá válhatnak. Ezzel viszont fenntartják, sőt tovább is erősítik azt a trendet, hogy bizonyos újságírói feladatokra nagyon olcsón lehet újságírókat találni, hiszen amíg sztárrá tudnak válni, kénytelenek lesznek olcsón dolgozni.
Ami a hirdetési piacot illeti, Professor Dr. Christian-Mathias Wellbrock arra számít, hogy a nyomtatott sajtóból egyre inkább az online felé tolódnak át a hirdetési bevételek. A tartalom ugyanakkor várhatóan továbbra is ingyenes marad, különösen, ha a nagy kiadók a fizetős út érdekében nem működnek együtt. Pénzt csak az exkluzív, magas minőségű tartalmakért tudnak majd elkérni. Márpedig a hírek könnyen duplikálhatók, ezért nem számítanak igazán exkluzívnak. Abban az esetben, amikor a digitálisan terjesztett anyagokból származik majd bevételük, főleg vagy valamilyen átalánydíjas (flatrate) típusú árazással, vagy nagyon alacsony költséggel működő micropayment rendszereken keresztül történik majd a fizetés – jósolta a hamburgi előadó. A szakember hozzátette, szerinte a regionális, helyi lapok viszont szép jövőbeni kilátásokkal rendelkeznek, mivel ők többnyire monopolhelyzetben vannak, és exkluzív, helyi tartalmaik vannak.
Professor Dr. Christian-Mathias Wellbrock arról is beszélt, hogy a digitális világban a profitorientált, hirdetésekből élő újságok esetében egyre alacsonyabb lesz az újságírói minőség, részben azért, mert a médiavállalatok a hirdetői igényeknek próbálnak majd megfelelni tartalmi oldalon is, részben pedig a folyamatos költségnyomás miatt, ami miatt az újságírók egyre kevésbé lesznek megfizetve. Ezt a folyamatot erősíti az is, hogy a nyomtatott sajtópiac tovább zsugorodik majd.
