Karácsony a kereszténység és a fogyasztói társadalom egyik legfontosabb ünnepe. Közhely, de tény, hogy az ajándékok utáni rohangálás és a főzőcskézés kikészíti az embereket, és mire eljön az ünnep, sokan másra se vágynak, mint hogy minél előbb vége legyen. A karácsonyi eszképizmus pedig legolcsóbban és legkönnyebben tévéműsorokkal és/vagy mozifilmekkel valósítható meg. Ezt a filmkészítők is tudják, és miközben a rádióadókat elárasztja a Jingle Bell Rock és az All I Want For Christmas, a varázs dobozban egymást érik a karácsonyi filmek. Persze ezek között is vannak jobbak és kevésbé sikerültek. Mindet lehetetlenség lenne felsorolni, de mégis, következzék egy szubjektív merítés az általam legjobbnak/legérdekesebbnek tartott karácsonyi vígjátékokból, megemlítve néhány, magyarul sajnos el nem érhető alkotást is. Az átláthatóság érdekében megpróbáltam kategóriákra osztani őket.
Egész évben farsang (Holiday Inn)
Amikor a film- és a popipar találkozik. Ebben a sokat ismételt, 1942-es musicalben indult útjára minden idők egyik legtöbbet játszott és feldolgozott karácsonyi slágere, a White Christmas. A film története egyébként mindjárt három karácsonyt is felölel, és természetesen a szerelemről szól. Bing Crosbynak elege lesz a showbusiness taposómalmából. Vásárol egy farmot, és úgy képzeli, hogy mostantól semmittevés lesz az élete. Elég hülye gondolat, és erre hamarosan ő is rájön. Ezért előáll a B tervvel: mulatót nyit a farmon, amely csak ünnepnapokon tart nyitva, minden más napon zárva van. Mindeközben Fred Astairrel verseng két lány kegyeiért is, de végül sikerül elosztaniuk őket egymás között, és mindenki boldogan él, amíg. Békebeli vígjáték Irving Berlin fülbemászó muzsikájával. Kellemes kikapcsolódást nyújt, de nyugodt szívvel csak azoknak tudom ajánlani, akik szeretik, vagy legalábbis elviselik, ha felnőtt emberek minden különösebb ok nélkül szteppelni kezdenek.
Az élet csodaszép (It’s a Wonderful Life)
Frank Capra 1946-os elbűvölő meséje egy kétségbeesett fiatalember és őrangyala találkozása. A James Stewart által alakított George Bailey szenteste kétségbeesésében az öngyilkosságra gondol, de az égiek leküldenek egy másodrangú (szárny nélküli) angyalt, hogy beszélje le róla. Clarance, az angyal pedig szokatlan megoldást választ erre: megmutatja George-nak, mennyivel rosszabb hely lenne a kisváros, ahol él, ha ő meg sem születik. Nélküle például a kisöccse, Harry kisgyerekként belefulladt volna a befagyott tóba, és nem csak ő hal meg, hanem az a több száz katona is, akiket Harry mentett meg a második világháborúban pilótaként. Végül Clarence kiérdemli az angyalszárnyakat, James pedig ráébred, hogy bármilyen nehéz is, az élet tényleg csodaszép. Ennél jobb üzenet pedig nem is kell karácsonyra!
Csoda a 34-ik utcában (Miracle in 34th Street)
Egy amerikai nagyáruházban Télapó sorra kérdezgeti a gyerekeket, mire vágynak, és szépen elküldi őket a konkurens áruházakhoz: náluk sokkal jobbat kapni. Az áruház vezetése első felháborodása után rájön, hogy ez milyen zseniális pr-fogás. A vevők elolvadnak az áruház nagylelkűségétől, amiért fontosabbnak tartja, hogy karácsonyra mindenki megkapja, amit szeretne, mint a saját bevételét.
Azonban az áruházi Télapóval, Kris Kringle-lel más bajok is vannak: ragaszkodik hozzá, hogy ő az igazi Télapó. Az áruházi orvos egyenesen elmegyógyintézetbe küldené, de a fiatal, tehetséges ügyvéd, Fred a védelmére kel. Végül a bíróság előtt kell bizonyítaniuk, hogy Kris Kringle maga az egyetlen, igazi Télapó. Hogy miként sikerül, nem árulom el. Legyen elég annyi, hogy egy jó kedélyű, a giccs csapdáit ügyesen kikerülő film, amelyben a gyerekfőszereplő, Susan személyében Natalie Woodot láthatjuk.
Angolul tudóknak egy aranyos részlet a filmből.
Karácsonyi ének (Christmas Carol)
Dickens klasszikus kisregényét annyi formában feldolgozták, hogy önmagában megtöltene egy cikket. Napjainkban minden bizonnyal Robert Zemeckis animációs filmje ugrik be elsőként mindenkinek a címről. A történetet ismerjük: a zsugori, emberkerülő, mogorva Ebenezer Scrooge-ot szenteste a jelen, a múlt és a jövő karácsonyának a szelleme, hogy emlékeztessék a karácsony lényegére, és megmentsék a lelkét, mielőtt végleg elkárhozna. Mindebben olyan nagyszerű színészek segítettek Robert Zemeckisnek, mint Jim Carry, Gary Oldman és Colin Firth. Bár Disney animációs filmről beszélünk, korántsem egy könnyed felhőtlen alkotás. Helyenként kimondottan ijesztő, nem éppen gyerekeknek való.
Muppeték karácsonyi éneke (The Muppet Christmas Carol)
Ha már animáció, ide kívánkozik Brekiék változata. Ezúttal nem más, mint Michael Cain játssza Scrooge-ot.
Szellemes karácsony (Scrooged)
Ebben a változatban Bill Murray egy szőrösszívű televíziós elnökként játszik. Gyűlöli a karácsonyt, és az ünnepi műsor összeállításánál is csak a nézettségmaximalizálás érdekli. Ám a szellemvilág ismét közbeszól.
A Fekete Vipera karácsonyi éneke (Blackadder’s Christmas Carol)
Ebenezer Feketevipera szerény, kedves, jóravaló ember. Ám egy nap felkeresik elődei és utódai szellemei, akik a már ismert időutazásos önismereti tréninget alkalmazva megátalkodott, cinikus, gonosz emberré változtatják. A háromnegyedórás kisfilmben viszontláthatjuk az összes kedvencünket a sorozatból. Feltűnik Hugh Laury, Stephen Fry, Tony Robinson, Robbie Coltrane és Miranda Richardson is.
Carry on Christmas (Folytassa karácsonykor)
Magyarországra valamiért nem jutottak el a Folytassa franchise tévéfilmjei. Pedig ebben is akadnak gyöngyszemek. A Folytassa sorozat készítői összesen három karácsonyi különkiadást forgattak. Ebből a legelső szintén a dickensi történetet dolgozza fel. Scrooge szerepében Sidney Jamest láthatjuk. Itt azonban a Karácsonyi ének csupán kerettörténet. Megelevenednek Dr. Frank N. Stein és inasa, Dracula ügyetlenkedései, és Csipkerózsika meséje is.
Szörnyecskék (Gremlins)
Randall Peltzer, a mérsékelten sikeres feltaláló New York kínai negyedében ajándékot keres a fiának, Billnek. Meg is találja: egy régiségboltban lát egy kis, szőrös lényt. Fajtáját tekintve ő egy mogwai, a neve pedig Gizmo. Csakhogy a bolt idős tulajdonosa, Mr. Wing semmi pénzért nem hajlandó túladni rajta. Az unokája azonban titokban kicsempészi Gizmót, és eladja Randallnek. Figyelmezteti azonban, hogy három szabályt be kell tartania: Nem érhet nedvesség, nem érheti éles fény és a legfontosabb: éjfél után nem kaphat enni.
Természetesen Bill, akaratlanul az összes szabályt megszegi, így kiderül, mi az értelmük. A fénytől a mogwaiok elolvadnak, mint a nyugati boszorkány. A víztől szaporodnak. Végül pedig, ha éjfél után esznek, undorító, gonosz kis szörnyecskékké változnak és ámokfutásba kezdenek a békés kisvárosban.
A Spielberg-istállóban készült film tulajdonképpen egy karácsonyi családi filmbe oltott horror, amely egyszerre parodizál mindent. Kicsit olyan, mintha nem tudná eldönteni, inkább vicces, vagy inkább ijesztő legyen. Mert jól lehet, a rengeteg poén közepette azért csak emberek halnak meg. Ugyanakkor, az áldozatok többségét nem tudjuk sajnálni, sőt, sokszor önfeledten kacagunk a legtragikusabb pillanatokban.
Bárhogy is, a Szörnyecskék még bő harminc év távlatából is remek szórakozást nyújt, üdítő pihenő a karácsonyi giccsözön közepette. Hogy a film készítői mennyire nem veszik komolyan magukat, jól mutatja a film folytatása, ami tulajdonképpen önmaga paródiája, és abban a jelenetben csúcsosodik ki, amikor a Szörnyecskék vezére a New York, New Yorkot kezdi énekelni.
Így jár, akit nem jár át a karácsony szelleme:
Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas)
Halloweenváros ura, Rosszcsont Jack áttéved a közeli Karácsonyvárosba. Megtetszik neki a Mikulás munkája, vágyik egy kis vidámságra és melegségre a sok ijesztgetés után. Elrabolja a fehér szakállú öreget, hogy átvegye a helyét, de kicsit félreérti karácsony lényegét. A gyerekeket ezúttal kellemetlen meglepetések várják a fenyőfa alatt.
A Karácsonyi lidércnyomásban tulajdonképpen felvonul minden karácsonyi rajzfilm klisé, a betétdaloktól kezdve a mókás, sokszor giccses figurákon keresztül a happy endig. De azzal, hogy Tim Burton leönti a rájellemző groteszk világszemlélettel, és a karácsony szellemét átvérezteti Halloweennel, az egész hatalmas idézőjelbe kerül, és nincs más lehetőségünk, mint jókat nevetni, és remélni, hogy a fiúk-lányok nem ébrednek fel véletlenül – nehéz lenne megmagyarázni, apáék miért néznek animációs filmet, de főleg, mi az, hogy a gyerekek el vannak tiltva tőle?
Grincs (How the Grinch Stole Christmas)
Avagy milyen lenne a Szörnyecskék, ha az alkotók inkább a családi film felé viszik a történetet. Whowille egy varázslatos kis város, ami egy hópihében létezik. A Who család épp karácsonyra készülődik. Ám a közeli hegyekben önkéntes száműzetésben élő zöld, manószerű szörny, a Grincs (Jim Carrey) irigyli a jókedvet és boldogságot és úgy dönt, ellopja karácsonyt. Hm, hol is láttuk már ezt? Na igen, van egy kis Karácsonyi lidércnyomás áthallás, de a Grincs sokkal inkább gyerekbarát Tim Burton kultfilmjénél.
Drágán add az életed (Die Hard)
Manapság magára kicsit is adó karácsonyi film listán ott kell lennie a Die Hardnak. Így már rég nem tekinthető eredeti húzásnak, de több ismerősöm is fizikai bántalmazást helyezett kilátásba arra az esetre, ha kihagyom. A karácsonyhoz voltaképp csak annyi köze, hogy karácsonykor játszódik. A német bűnöző, Hans Gruber és csapata túszul ejti egy karácsonyi céges parti résztvevőit. Egyedül a Willis által megformált rendőrnek, John McCainnek sikerül elmenekülni előle. Miután a rendőrségre nem számíthat, egyszemélyes háborút indít a gonosztevők ellen, hogy kiszabadítsa a túszokat.
Valóságos mozgalom alakult ki a film körül, sokaknak ez a nagybetűs karácsonyi mozi. Különben is, Bruce Willis és Alan Rickman – kell ennél több egy élvezetes tévézéshez?
Hohohohó helyett Jippíjájé!
Karácsonyi vakáció (Christmas Vacation)
Aztán ott vannak azok a filmek, amik megúszhatatlanok. Szinte kizárt, hogy valamelyik csatorna ne tűzné őket műsorra. Ilyen Chavy Chase Vakáció sorozatának harmadik darabja, az 1989-es Karácsonyi vakáció, amit idén „csak” két csatorna ad, összesen háromszor.
Ahogy a Griswood családtól megszokhattuk, a karácsonyi készülődést is balesetek, bénázások és katasztrófák kísérik. Van itt minden: túlméretezett, a nappali ablakait kitörő karácsonyfa, nem működő égősor (csak párezer égőből kell megtalálni azt, amelyik kiégett), bosszankodó szomszédok és idegesítő rokonok.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a Chevy Chase filmekre jellemző szerencsétlenkedést. Bónusz a mindig csodás Beverly D’Angelo, a család lánya szerepében az ifjú Juliette Lewis, és Randy Quaid.
Holiday
A tipikus szirupos karácsonyi mese. Aki alapból hidegrázást kap ettől a filmzsánertől, az legjobb, ha messze elkerüli. A történet nem túl bonyolult: az angol Iris (Kate WInslet) és az amerikai Amanda (Cameron Diaz) egyaránt szerelmi csalódását próbálja kiheverni karácsony közeledtével. Az interneten ismerkednek össze, és megbeszélik, hogy otthont cserélnek. A környezetváltozás mindkettőjüknek jót tesz. Amanda összemelegszik Iris bátyjával, Grahammel (Jude Law), Iris pedig a zeneszerző Miles (Jack Black) mellett talál rá ismét a szerelemre. Jó poénok, remek színészek, és nem utolsó sorban a kedves, öreg, kissé szórakozott forgatókönyvíró szerepében brillírozó, ekkor már 91 éves Eli Wallach teszi felejthetetlenné (tudják, ő volt Sergio Leone klasszikus westernfilmjében a csúf.)
Ha valaki esetleg még nem látta, két csatornán összesen négy alkalommal pótolhatja idén karácsonykor.
Íme a film magyar előzetese:
Illetve megtekinthetik Cameron Diazt sajátos ünnepi hangulatban:
Reszkessetek betörők (Home Alone)
A karácsonyi filmek Last Christmasje. A kezdeti sikerei után Chris Columbus családi filmje kezdett átcsúszni a ciki kategóriába, de mostanra kialakult egy rajongó kör, akik szerint nincs karácsony Kevin nélkül. Ebbe állt bele idén az RTL klub, külön reklámot szentelve neki, amelyben a csatorna meghatározó arcai Kolosi Péter főszerkesztőt nyaggatják, hogy megtudják, lesz-e idén Reszkessetek betörők. (Ha valakiben esetleg kétségek merültek fel: lesz.)
A Chicago külvárosában élő MacCallister család Párizsban készül karácsonyozni. A nagy rohanásban egyetlen apróságot felejtenek otthon: a fiúkat, Kevint. A kisfiú nem esik kétségbe, élvezi a szabadságot. Ám gondtalan napjaira árnyék vetül: rájön, hogy két betörő ki akarja rabolni a házat. Kevin felkészülten várja őket: mindenféle csapdákkal tűzdeli tele a házat, amivel sikerül visszaverni a gonosztevők támadását.
Ciki vagy nem ciki, én tulajdonképpen szeretem a Reszkessetek betörőket. A poénok még most is működnek, Macaulay Culkin cuki, és a betörőket alakító Joe Pesci és Deniel Stern mindig is a kedvenc színészeim közé tartoztak. Szóval lehet, hogy a Reszkessetek betörők nem repdes bergmani magasságokban, de évente egyszer kellemes kikapcsolódást nyújt a családnak.
Bunyó karácsonyig (Botte di Natale)
Ez az 1994-es Terence Hill rendezte spagettiwestern alighanem a honi programigazgatók álma. Amúgy is imádják Bud Spencer filmekkel megtölteni a karácsonyi szünetben a tévéműsort. Egy karácsonyi témájú Bud Spencer film pedig maga a tévés mennyország.
Moses (Bud Spencer) a vadnyugati fejvadász körözött bűnözők elfogásával igyekszik eltartani népes családját. Épp az elvetemült Sam Stone-t szeretné elkapni, mert jól jönne neki a fejére kitűzött 4000 dollár. Egy nap váratlanul beállít Moseshez testvére, Travis (Terenc Hill), akit a jól bevált recept szerint ki nem állhat. Travis anyjuk üzenetét hozza, aki szeretné, ha mindkét fia nála töltené a karácsonyt.
Nem tartozik a páros legerősebb filmjei közé, de azért hozza a megszokott fílinget. Van benne bunyó és babevés is. Bud Spencer a rajongóknak kötelező karácsonyi program, bár megmagyarázhatatlan módon úgy tűnik, idén legfeljebb DVD-n élvezhetjük.
Ilyen egy karácsonyi bunyó:
Igazából szerelem
A felsorolás végére hagytam Richard Curtis nagyszerű vígjátékát. Nem véletlen. Be kell vallanom (coming out következik!), az Igazából szerelem nem csupán a kedvenc karácsonyi filmem, hanem úgy általában az egyik kedvenc filmem. Volt egy időszak, amikor legalább havonta egyszer megnéztem. Tudom, sokan nem szeretik, giccsesnek tartják, de szerintem ez csak a karácsonyi, és általában, a szeretetről szóló filmekkel szembeni előítélet. Véleményem szerint az amúgy Oxbridg Mafiában gyökerező író-rendező, Richard Curtis pont megfelelő mértékben adagolja a humort, az öniróniát és a zseniális színészi alakításokat ahhoz, hogy a film ne feküdje meg a gyomrunkat. A magyar címet félrevezetőnek tartom. Találóbb lenne „Igazából szeretet”-nek fordítani, hisz erről van szó. Hiszen a sok szerelmi szál mellett ott van a frissen megözvegyült Liam Neeson és a mostohafia vagy Sarah és beteg testvére kapcsolata, illetve Peter és Mark barátsága, vagy a kiöregedett rocker, Billy – aki a Love is All Around karácsonyi feldolgozásával próbál ismét betörni a popiparba – és menedzsere fura munkakapcsolata. A film üzenete végül is egyszerű: a szeretet ott van mindenütt, csak meg kell látnunk.
Igazi sztárparádé: Colin Firth, Emma Thompson, Liam Neeson, Hugh Grant, Ala Rickman, valamint a megunhatatlan Rowan Atkinson és Billy Nighly, akinek ez a film óriási lökést adott hollywoodi karrierjének.
A humorra pedig garancia Richard Curtis személye, akinek írói munkásságába olyan örökzöld filmek tartoznak, mint a Fekete vipera, Négy esküvő egy temetés, Sztárom a párom, vagy épp a Bridget Jones naplója. A történet olyan sok szálon fut, hogy szinte lehetetlen elmondani. De fölösleges is. Ez az a film, amit ne lehet hűen visszaadni, látni kell! Ha valakinek netán eddig kimaradt, akkor ragadja meg a lehetőséget, hisz erre a filmre is igaz, ami a Reszkessetek betörőkre: nem múlhat el karácsony nélküle.
A filmnek, hála egy politikusnak, magyar vonatkozása is van. Azt hiszem, mindnyájunk retinájába beleégett az ablak előtt táncoló Gyurcsány Ferenc látványa.
Ne féljenek, most az eredeti jelenetet hoztam ide:
És ne feledjék, a karácsony körülvesz:
Star Wars Holiday Special (Csillagok Háborúja – karácsonyi különkiadás)
Nem az előzménytrilógia volt az első, ami megbotránkoztatta a Star Wars rajongókat. De még csak nem is a Jedi visszatér ewokjai. 1978-ban Lucas kitalálta, hogy készítsenek egy kétórás műsort hálaadásra arról, hogyan ünneplik a Star Wars szereplői karácsony ottani megfelelőjét, az „élet napját”. Az ABC televízió meg is vette az ötletet, de mire a megvalósításhoz eljutottak, Lucast lefoglalta A birodalom visszavág, így a tévétársaság másokkal készítette el a különkiadást.
Az eredmény valami borzalmas lett. A tévéfilm a Star Wars galaxisban játszódik. A laza kerettörténet szerint Chewbacca és Han Solo Chewi bolygójára igyekeznek a Millenium Falconon. Várja őket Chewi felesége, gyereke és apja. A jelenetek többsége a Chewbacca család lakásán játszódik, ami kicsit olyan, mintha Flinstonék és Jetsonék lakását ötvözték volna egy szituációs vígjáték díszleteivel. Közben persze feltűnnek a birodalom emberei, valamint a film fontos szereplői: Luke, R2, C3PO, Darth Vader, és Leia hercegnő. A műsor érdekessége, hogy tartalmazott egy rajzfilmet. Ebben tűnt fel először Boba Fett figurája, akit a rajongók többsége csak később, A birodalom visszavágban ismert meg.
Mit is mondhatnánk a filmről? Még Lucast is annyira feldühítette a végeredmény, hogy elérte: soha többé ne tűzzék műsorra. Soha nem adták ki se VHS-en, s DVD-n. Ám sok rajongó felvette a tévéből, ezért a neten megtalálhatók rosszminőségű kópiái. Elég egyetlen pillantást vetni rá, hogy mindenki értse, mi váltotta ki a felháborodást. A kivitel néhol vetekedik a magyar Pirx kapitány sorozattal, ami pedig nagy szó. A mélypont talán a műsor záró pillanata, ahol a főszereplők együtt ünnepelnek a wookiekkal, és Leia hercegnő dalra fakad. Talán sejtette, hogy egyszer még Disney-hercegnő lesz belőle.
