1984 tavaszán Ivan Reitman módfelett aggódott. A rendező egyáltalán nem volt biztos a dolgában, miután aktuális műve, a Szellemirtók olyannyira abszurdra és banálisra sikeredett, hogy gyakorlatilag biztos volt a film bukásában. Közelgett a tesztvetítés, ahol kétszáz jelenlévőnek mutatták be a produkciót, várva a visszajelzéseket. Reitman ugyan elment a vetítésre, de a moziterembe már nem tette be a lábát. Helyette a folyosón azon rágódott, hogy azt az ostoba habcsókemberkét utólag miért nem vágta ki a filmből. Erre meghallotta az odabent felharsanó, mi több, egyre gyakoribbá váló nevetéseket. A vetítés végén már állva tapsolt a közönség: imádták a filmet.
A nagy négyes: Egon (Harold Ramis), Winston (Ernie Hudson), Peter (Billl Murray) és Ray (Dan Aykroyd).
A Szellemirtók bemutatását követően instant klasszikussá vált. A sci-fi, a fantasy és a komédia elemeit ötvöző történet a filmben is játszó Dan Aykroyd paranormális jelenségekhez fűződő rajongásán és ötletein alapult. Aykroyd a Saturday Night Live című műsorbeli kollégájával és barátjával, John Belushival dolgozta ki a cselekményt, amelyet aztán a Dr. Egon Spenglert is játszó Harold Ramis-szel együtt írtak meg. Eredetileg Belushi is szerepelt volna a filmben, ő játszotta volna Dr. Peter Venkmant, azonban az 1982-ben bekövetkezett tragikus halála nyomán a karakter végül Bill Murray-re szállt. Aykroydék különleges módon állítottak emléket Belushinak: kitalálták a Szellemirtók egyik legegyedibb csúfságát, a Ragacs néven emlegetett zöld, repülő pacá(ko)t.
“Slimer”, azaz Ragacs elkeresztelése azonban nem a mozifilm, hanem a film alapján 1986-ban útjára indított Az igazi szellemirtók című rajzfilmsorozat érdeme volt. Az animációs folytatás a kísértetek becserkészőinek kalandjait hét évadon keresztül prezentálta, egészen 1991-ig. A széria hallatlanul sikeresnek bizonyult, köszönhetően annak, hogy az alkotók kiváló arányérzékkel elegyítették a részekben az akciót, a humort és a horrorelemeket. A szereplők itt is a nagy négyes és barátaik voltak, őket elismert, rajzfilmek szinkronizálásából élő színészek szólaltatták meg, közülük a legnagyobb név a hangját Dr. Raymond Stantz-nek és Ragacsnak egyaránt kölcsönző Frank Welker volt, aki olyan rajzfilmsorozatokkal vált világhírűvé, mint a Transformers, a G.I. Joe és a Scooby-Doo különböző kalandjai.
A történet iróniája, hogy a magas népszerűség ellenére idővel éppen a készítők okozták a sorozat vesztét, ugyanis tévesen ítélték meg Ragacs jelentőségét. A hatodik szezonra megváltoztatták a show címét Ragacs és az igazi szellemirtókra, és nagyobb hangsúlyt fejtettek a kis nyomi lidércre. A korábbi harmincperces epizódok ekkorra már egyórásra nyúltak, és Ragacs még egy tizenhárom részből álló saját spin-offot is kapott, nemes egyszerűséggel csak Slimer címmel. Ezek viszont végzetes hibáknak bizonyultak: a műsor infantilissé vált, amit éppen a kemény magot jelentő elkötelezett nézők, a gyerekek nem díjaztak. A Ragacs generálta lazább hangvétel kiölte a sztorikból a korábbi félelmetesebb vonalat, mígnem aztán Az igazi szellemirtókat száznegyvenhét epizód után, 1991-ben elkaszálták.
Az animációs sorozat azonban még vígan futott, amikor 1988-ban a Szellemirtók jogait birtokló Columbia Pictures illetékesei már azon ügyeskedtek, hogy tető alá hozzák a második mozifilmet. Igaz ugyan, hogy Reitman és Aykroyd az elsővel a részükről lezártnak tekintette a csapat történetét, és nem akartak folytatást, de a stúdió végül meggyőzte őket. A Szellemirtók 2 szkriptjét Aykroyd ismételten barátjával, Harold Ramis-szel közösen írta, és természetesen volt az a pénz, amiért az első film gyakorlatilag teljes szereplőgárdája vállalta a visszatérést. A sequelt éppen öt évvel a Szellemirtók után, 1989 nyarán mutatták be. Az alkotás annak dacára, hogy szépen teljesített a pénztáraknál, eléggé ellentmondásos visszhangot keltett: mind a nézők, mind a kritikusok túlontúl enerváltnak és kiszámíthatónak találták a filmet, amelyből már hiányzott az alapfilm és az ekkor még egészséges rajzfilmsorozat frissessége.
Habár a visszatérésüknek mindenki örült, azonban a végeredmény mégsem aratott osztatlan sikert.
Sajnos maguk a készítők komoly kudarcnak élték meg a második nagyjátékfilmet. A tetszetős bevételek nyomán a Columbia fejesei persze elégedettek voltak, Ivan Reitmanék viszont már cseppet sem. A rendező neheztelt is magára amiatt, hogy a Szellemirtók 2 tesztvetítése előtt már sokkalta magabiztosabb volt, mint anno 1984-ben, mondván: meg is lett a böjtje. Az új film fogadtatása nyomán Aykroyd és Reitman egy ideig hallani sem akartak harmadik részről, akár akarta a stúdió, akár nem, így a parás parajelenségekkel foglalkozó alakulat története parkolópályára került, hosszú évekre egy fiók aljára száműzve. Egészen 1997-ig, amikor viszont az Aykroyd–Ramis–Reitman trió elővették, mert úgy gondolták, hogy megérett az idő a váltásra, belefogtak A szellemirtók legújabb kalandjai című második animációs sorozat létrehozásába.
A pontosabb magyar fordítással “Extrém szellemirtóknak” nevezhető rajzfilm radikális változásokat hozott. A franchise felrázására hivatott show-ban teljesen új, fiatal karakterek váltották fel az eredeti hősöket, akik a sztori szerint addigra szétszéledtek. Közülük egyes-egyedül Egon maradt hátra, aki a saját tanulmányaira és a természetfeletti tudományok tanítására akart koncentrálni. Amikor aztán a szellemek elkezdtek újra megjelenni, Egon muszájból új szellemirtókat toborzott négy életrevaló diákjából, és lőn: megalakult az új szellemirtók-csapat! Ám ez az éles váltás nem igazán nyerte el a klasszikus csapat rajongóinak tetszését, így a producerek a gyenge nézettségű szériát még az első évadában járva, laza negyven rész után törölték is. Aykroyd, Ramis és Reitman pedig végérvényesen letettek a Szellemirtók feltámasztásáról. Vagy mégsem?
Szellemirtók 3: a film, ami ezzel a zseniális társasággal talán már sosem fog elkészülni.
Egy lehetséges Szellemirtók 3 elkészítése már 2009 óta terítéken van. Akkortájt röppentek fel az első hírek, hogy a két barát, Aykroyd és Ramis dolgoznak a szkripten. A sztorival kapcsolatban számtalan pletyka látott már napvilágot, például hogy nem csak az alapcsapat, de a második rajzfilmsorozat tagjai is szerepet kapnak majd benne, vagy hogy Peter Venkman nem tér vissza, mert Bill Murray nem hajlandó újra eljátszani őt. A legmeglepőbb idea mégis az volt, hogy lecserélik a komplett gárdát, és az új filmben női szellemirtók lesznek. Bárhol is tartottak az ötleteléssel, sajnos Harold Ramis idén februárban bekövetkezett halála végérvényesen pontot tett a nagy négyes visszatérésének kérdésére. Ehelyett jelen állás szerint egy rebootot terveznek új szereplőkkel, Aykroyd és Ramis titokzatos forgatókönyve alapján. Magyarán: ha a régi csapat tagjai újra fel is tűnnek, már nem ők lesznek a főszereplők. Főleg nem Egon Spengler karaktere nélkül. Mindez rendkívül szomorú dolog, merthogy reboot ide vagy oda, mégiscsak ők voltak azok a mókás és vagány hősök: az igazi Szellemirtók.
