Szeretünk hinni abban, hogy mégiscsak egy csodálatos világban élünk, hogy nem is annyira kegyetlen a valóság. Hitünket néha olyan sztorik erősítik, melyekben egy vérszomjas ragadozónak megeshet a szíve egy bajbajutott szárnyason, és kihúzhatja őt a pácból, megmentheti mintegy az életét. Nemrég számoltunk be, egy ilyen történetről, de alig tettük közzé a hőskölteményt, kiderült, hogy csak álltattuk magunkat.
Maga a Fővárosi Állatkert zúzta apró szilánkokra az álmainkat. „Varjúmentő medvéről persze azért túlzás lenne beszélni. A nőstény barnamedve valószínűleg csak kíváncsi volt. A madár megfogásánál szemmel láthatóan nem volt túl gyengéd, s miután a partra húzta, legfőképpen azért engedte el azonnal, mert a varjúnak volt annyi lélekjelenléte, hogy Valit orrba csípje” – írják honlapjukon, majd beszámolnak az állatkert titkos, zárás utáni, krimibe illő életéről.
A történetben a dolmányos varjúbűnözők olyan aranyos állatokat tartanak rettegésben, mint a tengerimalacok és a szurikáták, meglopják a ragadozókat, és még a szemetet is szétszórják. Szinte látjuk magunk előtt, ahogy ezek után kárörvendően kárognak a rácsok mögé zárt állatokra.
