Nem tagadjuk, a poénok stílusa és szellemi színvonala – ha van egyáltalán nekik ilyen – a Farelly fivérek mozijaiban tetten érhető altesti humor szintjét hozzák, de egy vasárnap délelőtt miért az úgynevezett magas művészet intelligens vicceinek kellene mosolyt csalnia az arcunkra?
A Csillagok háborúja javíthatatlan rajongója 2009-ben töltötte fel az első rész, azaz negyedik epizód bélműködésre épülő feldolgozását, és bár az évek során nem győzött szabadkozni miattuk, hangsúlyozni, hogy nem tiszteletlenségnek szánja azokat, illetve fogadkozni, hogy abbahagyja, hosszabb kihagyásokkal, idén januárral bezárólag, az állítólagos nézői nyomásra mégis elkészítette a folytatásokat. Szerencsére.
Igaz, a gázóriások nem csillagok, hanem azok körül keringő óriásbolygók, mint például amilyen a Jupiter is, az óriási gázok és a filmcsillagok között mégis lehet valamiféle kapcsolat. Emellett bár a sorozat első három része, vagyis a második trilógia darabjai minősége nevezhető igazán gáznak, éppen ezért csodálkoznánk, ha azok nem kerülnének sorra.
