A legjobb minőségű alsónadrág elkészítését leleplező képsor mintha egy pszichológiai esettanulmány lenne, amit annak a (hipo?)tézisnek az igazolására forgattak, hogy mi jár folyamatosan a pasik fejében.
Kapunk egy emberfeletti adag gyengéd gondoskodást, félre nem érthető utalásokkal teli kényeztetést, aztán a slusszpoén csavar egyet a dolgot, hogy a márka tompítsa a sértő élt. Nem mintha az feltétlenül elegendő mentség lenne, hogy az egész csak egy kiskamasz fantáziálása, hiszen ennek ábrázolása ugyanazt eredményezi, mintha nem lenne ott a körítés.
Ráadásul a bűnbaknak kikiáltott szereplőbe rúgni még egyet, miszerint nem is igazi férfi, nem túl stílusos befejezés.
