Itália az építészet, a festészet és általánosságban a szélesebb körben meghatározott művészet hazája. Az olaszok zenében is erősen ott vannak a szeren, akár a könnyű, akár a komoly műfajt illetően. Már a 80-as évektől fél Európát ellátták italo discóval.
Bár utóbbi harmatosabb stílusú előadásmódja nem mindig volt a legigényesebb, ezzel párhuzamosan viszont remek arcok jelentek meg a színen. Olyanok, mint Jovanotti (aki szerényen Jovanotti for President című albumával vált ismertté), Zucchero vagy Eros Ramazotti.
Adagunkban kis hősünket édesapja először a kevésbé kemény muzsikákkal tesztelgeti, ami a pöttömnek kevésbé tetszik és ennek azonnal hangot ad. Néhány rövid bejátszás után apa azonban nem ugorja meg a minőségibb olasz hangzást.
Inkább elővesz egy igazi legendás csapatot, a Led Zeppelint és a Whole Lotta Love örökzöldjét tőlük, amelyre a kis srác azonnal szélesebb mosollyal és igenlő bólogatással válaszol… Aztán jöhet az ének, a “légdobolás” és a gitárszóló!
