Ami az ipari robotokat illeti; itt az első helyen stabilan tarják már magukat a hetvenes-nyolcvanas évek óta.
Számos japán származású droid vált népszerűvé a kilencvenes évek óta. Ezek közül a legkifejlettebb koncepcióval rendelkezett a Waseda University által kifejlesztett WABIAN-2R, valamint a KOBIAN, mely az előbb említett prototípus és WE-4RII droid összegyúrásából jött létre. Ez az android az emberi mozgás mellett érzelmek széles tárházát tudja bemutatni, valamint képes a testbeszédre, illetve örömet, szomorúságot és csodálkozást is ki tud fejezni.
KOBIAN a humanoid
Ehhez képest erős visszalépés a kisgyermeket szimuláló M3-Kindy melytől most oly hangos a világsajtó. A droidbabában inkább egy erősen mozgáskorlátozott személyt fedezhetünk fel. Fejlesztőinek a legegyszerűbb mozdulataihoz is segítséget kell nyújtaniuk, sőt ha jobban megnézzük, kiderül, hogy egyáltalán nem önjáró, mivel (khmmm…) egy távvezérlővel irányítják. Repertoárja kevésbé széles, ennek ellenére helyet kapott benne néhány ötletes lehetőség: hasra esés, lefagyás fekvőhelyzetben, derék teljesen természetellenes kicsavarása, kancsalítás, valamint a darabokra hullás.
M3-Kindy
A szigetország másik szintén remekül sikerült fejlesztése a Noby névre hallgató robotocska. Egy kisebb babával van dolgunk, és itt már végképp nem sikerült megfejteni milyen funkciókkal bír a merev nézés és az üveges tekinteten kívül (na jó, követi a hangot és a hozzászólót, a szemével).
Noby
