Ritka zenetörténeti dokumentum került elő a Zeneakadémia kecskeméti Kodály Intézetében, ahol Kurtág György 1959-ben komponált, op. 2-es jegyzékszámú, Fúvósötös című művének eredeti kottáját fedezte fel az intézet kutatója – írja a Zeneakadémia az MTI-hez eljuttatott közleménye.
A Kodály Intézet archívuma elsősorban a kodályi életmű kutatóinak és az azt életben tartó alkotó- és előadóművészeknek, oktatóknak a hagyatékát őrzi: így került oda 2021 szeptemberében Eősze László zenetörténészé is, amelyet az örökösök ajánlottak fel. Az intézmény tudományos kutatója, Polyák Zsuzsanna ebben a gyűjteményben fedezte fel a közelmúltban a nemrég századik születésnapját ünneplő Kurtág op. 2-es jegyzékszámú, nyolctételes Fúvósötösének kéziratát, amelynek azonosítását a közelmúltban Rajk Judit intézetigazgatóval, valamint magával Kurtág Györggyel egy személyes találkozó keretében végezték el.
A nagy méretű, kék tollal írt, de ceruzabejegyzésekkel is kiegészített, sok helyen javított huszonegy oldalas kéziraton precíz átragasztások, lefestések és piros tollas bejegyzések egy makacs és konzekvens alkotó kézjegyei. Aki ismeri a kurtági notációt, láthatja, hogy a kézirat alig különbözik az ötven-hatvan évvel később született művekétől
– idézi a közlemény Rajkot.
Az 1959-re datált, a kéziraton Sulyok Ferencnek ajánlott kompozíció megírásának körülményeivel kapcsolatban a zeneszerző felidézte, hogy a mű egy évvel korábban, egy Párizsban tett fogadalom teljesítéseként született. Abban az időben Kurtág súlyos alkotói válságban élt, hiszen 1957-ben, a forradalom leverése után elhagyta az országot, majd a francia fővárosba ment, ahol Olivier Messiaen és Darius Milhaud növendékeként tanult, de nem volt boldog: kételyek gyötörték.
Útkeresésében Marianne Stein művészetpszichológus és egy szintén Párizsban élő egykori zeneakadémiai évfolyamtársa, az akkor már közel tíz éve Franciaországban élő Sulyok Ferenc voltak segítségére. Utóbbi Kurtág egyik legközelebbi barátja volt, aki a Zeneakadémián töltött évek alatt Ligeti Györggyel és a Kurtág házaspárral egy olyan kvartettet alkotott, amelynek tagjai szabadidejükben örömzenélésre is összejártak. Amikor a zeneszerző 1958 nyarán eldöntötte, hogy a tanulmányai befejezése után hazatér Magyarországra, ígéretet tett a barátjának, hogy két művet fog megírni: egy vonósnégyest (ez lett az op. 1-es darab) és egy fúvósötöst.
A Fúvósötös bemutatójára végül 1963. november 17-én, Budapesten, Jeney Zoltán kvintettjének előadásában került sor, nyomtatásban pedig a következő évben jelent meg.
A kompozíció most a Kurtág100 eseménysorozat alkalmából a Zeneakadémián is elhangzott: előbb a február 10-i Doktorandusz koncertek zárószámaként, majd február 22-én a BMC-ben rendezett konferencián, ahol Antal Mátyás növendékei szólaltatták meg.
A világhírű zeneszerzőt nemrég odaítélt díszdoktori címmel, valamint több hangversenyen is ünnepli alma matere, a Zeneakadémia, továbbá a BMC-vel közös szervezésben a Kurtág100 fesztivál február 25-i estje és február 28-i zárókoncertje is az intézményben lesz.
A február 19-én századik születésnapját ünneplő Kurtág Györggyel nemrég interjút is készítettünk, ez itt olvasható.
