Elhunyt Jorgosz Vasziliu, a Ciprust az európai uniós csatlakozás felé elindító egykori elnök, aki sok szállal kötődött Magyarországhoz, 1956-ban pedig nagy kockázatot vállalva csempészett át a forradalom leveréséről egy tiltott politikai kiáltványt a vasfüggönyön – írja az MTI a férfi özvegye, a 2008 és 2014 között az Európai Unió egészségügyi, majd oktatási és ifjúsági biztosaként működő Andrulla Vasziliu az X-en közzétett posztja nyomán.
Az exelnök január 6-án légzési nehézségek miatt került kórházba, majd állapota egyre súlyosabbá vált. Szervezete egy hét után adta fel a harcot a betegséggel.
Jorgosz Vasziliu 1931-ben született Cipruson, szülei orvosok és keményvonalas kommunisták voltak, akik bárhová elmentek, ahová az ügyük vezérelte őket. A fiatal férfi úgy gondolta, hogy követi szülei pályáját, így előbb Genfben, majd Ausztriában járt orvosi egyetemre, tanulmányait azonban félbe kellett szakítania, mivel apja ciprusi praxisát feladva csatlakozott a kommunistákhoz a görög polgárháborúban.
A harcok miatt rövidesen aztán Budapestre költözött, hogy közelebb legyen édesanyjához és húgához, akik más görögökkel együtt a háború miatt Kelet-Európában rekedtek, és nem tudtak hazatérni.
Vasziliu a fővárosban a görög politikai menekültek tolmácsa lett, félállásban pedig egy alumíniumgyárban dolgozott. Az orvosi pályát itt végleg feladta, majd beiratkozott a mai Corvinus Egyetem elődjeként létező Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, hogy később részt vehessen „egy új világ megtervezésében”. A Nagy Imre által is tanított férfi itt előszeretettel látogatta Lukács György filozófus előadásait, akinek a marxizmusról alkotott értelmezése eltért a merev szovjet filozófiától. Ennek köszönhető, hogy Vasziliu 1956-ban, a forradalom szovjetek általi vérbe fojtása után elvállalta, hogy barátai kérése Nyugatra viszi a harcok részleteiről beszámoló Hungaricus című röplapot.
Elolvastam, egyetértettem a leírtakkal, és azt mondtam, hogy örömmel megteszem
– mondta erről később.
A férfi végül 1959-ben tért csak vissza Magyarországra, ahol azonnal letartóztatták. Két napig fogva tartották, majd elengedték, a határt azonban csak 1960-ban léphette át újra. Az Vasziliu számára sem volt egyértelmű, hogy miért úszta meg a börtönt, jó eséllyel azonban külföldi állampolgársága mellett az is segítette az ügyét, hogy egy magas rangú párttisztviselő fiának nézték – írja az MTI nekrológja, az igazság ennél azonban jóval egyszerűbb volt.
Markó György történész A pesti Rambo című, 2018-ban megjelent kötete egyértelműen rávilágított: Vasziliu a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben pedig az ÁVH ügynökeként Gergely fedőnéven jelentett a görög menekültekről, illetve saját ismerőseiről és barátairól, köztük az általa valójában „nagyképű értelmiségi fecsegésnek” tartott Hungaricust a kezébe adó Kornai János közgazdászról.
1962-ben végül végleg hazatért, vissza, Ciprusra, ahol sikeres üzleti karriert épített fel. 1971-ben megalapította a MEMRB piackutató céget, amely rövidesen a Közel-Kelet legjelentősebb ilyen cége lett. 1987-ben bejelentette, hogy elindul a ciprusi elnökválasztáson, jelöltségét pedig meglepő módon a vele ellentétes módon a kommunizmust éltető Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) is támogatta – az a párt, amelynek egykor apja befolyásos tagja volt.
Vasziliu 1988-ban győzelmet aratott a konzervatív jelölt, Gláfkosz Kleridesz felett. Elnöksége idején számos reformot vezetett be: az adócsalás felszámolása érdekében csökkentette az adókat, megszüntette a média állami monopóliumát, létrehozta a sziget első állami egyetemét, 1990-ben pedig benyújtotta az ország Európai Unióba való felvételi kérelmét.
Az 1993-as elnökválasztáson nem tudta megismételni az öt évvel korábbi sikerét, a politikából ezzel azonban nem vonult ki, hiszen 1998 és 2003 között ő vezette az EU-csatlakozáshoz vezető tárgyalásokat, sőt az ENSZ 2004-es Ciprus-újraegyesítési tervét – ezt a görögök elutasították, így az ország máig megosztott – is támogatta.
Vasziliu számos könyvet írt uniós kérdésekről és ciprusi politikáról, több nemzetközi szervezet tagja volt, és egyebek mellett Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália és Egyiptom is kitüntette.
