Jeff Koons neve hosszú évtizedek óta az egyik legjobban csengő név a kortárs művészetben: legtöbben a lufikból formázott kutyákat idéző, 799 darabos sorozata miatt ismerik, amik a világ számos köz- és magángyűjteményében tűnnek fel, de kiállítások tömegein is megcsodálhatta a műértő közönség. A sorozat egyik darabja 2023-ban ugyan eltört – egy Miamiban működő galéria látogatója véletlenül lelökte a talapzatáról –, a többi azonban rendre bőven tízmillió forint feletti áron cserél gazdát.
Koons ennél persze jóval többet ér, hiszen nagyobb lélegzetű munkái közül kettő is feltűnik a világ tíz, valaha legdrágábban eladott szobrát összefogó listánkban:
- a Tulips 2012-ben 33,7 millió dollárt (ma ez 11,1 milliárd forintot jelent),
- a Balloon Dog egy óriási verziója pedig 2013-ban 58,4 millió dollárt (jelenleg 19,3 milliárd forint) ért meg az új gazdájának.
A szobrászt pályája során számos alkalommal érte a plágium vádja, sőt, néhány évvel ezelőtt két pert is elveszített: 2018-ban a Naf-Naf divatmárka egy 1985-ös kampányának plagizálása miatt kellett eurószázezreket fizetnie, 2019-ben pedig a Naked címet viselő szobra (1988) kapcsán döntött úgy egy bíróság, hogy egy francia fotós, Jean-Francois Bauret egy évtizeddel korábbi fotója alapján készült.
Ez a sor egy újabb furcsa összefüggéssel is gazdagodhat, hiszen a hazai Zsolnay-kutatók és -gyűjtők egy részét összefogó, a gyár nevét viselő Facebook-csoportban az ősszel felmerült a kérdés: vajon Koons tényleg a harmincas években már gyártott, 9174-es fazonszámon nyilvántartott Vetkőző nőt másolta le?
Koons, illetve a Zsolnay-gyár művét egymás mellé téve a hasonlóság vitathatatlan, a kérdésre azonban egészen biztosan nem létezik egyszerű igen-nem válasz. De miért ilyen bonyolult megítélni, hogy kimeríti-e valami a plágium kereteit?
