Márpedig boldog karácsonyunk lesz, még ha beledöglünk is
– sokak családi karácsonyát jellemzik ezek a szavak. Elvégre a karácsony a szeretet ünnepe, ezt már egészen kicsi korában belenevelik az emberbe, ennek megfelelően megvan az ünnep jól bevett koreográfiája: azt a családdal kell tölteni, a legnagyobb szeretetben.
A karácsonyi időszak sokak számára az év legboldogabb időszakát jelenti, másoknak a legszomorúbbat. Az ünnepekhez – ezen belül is főleg a karácsonyhoz – köthető feszültséget a pszichológia már évtizedek óta számon tartja. James P. Cattell amerikai pszichológus és pszichoanalitikus 1955-ben vezette be a holiday syndrome, azaz az ünnep-szindróma kifejezést. Azt figyelte meg ugyanis a betegein, hogy feltűnően sokan számolnak be szorongásos tünetekről a hálaadás-karácsony-újév alatti időszakban.
A jelenség a hetvenes-nyolcvanas években került be a köztudatba, ekkor már christmas bluesnak nevezték, amely magyarra fordítva karácsonyi lehangoltságot jelentett. Ezt a magyar leginkább karácsonyi depressziónak fordítja – nem feltétlenül jól, ugyanis nincs köze a depresszióhoz, vagy legalábbis nem úgy, ahogy hinnénk.
Erre Erdei-Csukás Csaba Vendel szakpszichológus mutatott rá, akinek a segítségét kértük abban, világítsa meg a karácsonyi depresszió jelenségét, annak okait, és a lehetséges megküzdési mechanizmusokat.
A szakmai terminológia nem ismer olyat, hogy karácsonyi depresszió. Ez inkább karácsonyi stressz vagy lehangoltság. A depressziót nem szoktuk időhöz kötni, ráadásul a karácsonyi stresszből az emberek viszonylag könnyen kijönnek maguktól, a depresszióra ez nem jellemző
– mondja a szakember, majd hozzáteszi:
