Azt kívánom, bárcsak ne kellett volna megcsinálnom ezt a filmet. Bárcsak elcserélhetném ezt a díjat arra, hogy az oroszok ne támadják meg Ukrajnát.
Így fogalmazott köszönőbeszédében Msztiszlav Csernov, amikor 2024-ben Oscart nyert, első ukrán rendezőként a díj történetében. 20 nap Mariupolban című filmjéért ismerték el, amelynek elkészítéséhez nemcsak a fontos témák iránti dokumentumfilmes érzékenységre, hanem a vakmerőséggel határos bátorságra is szüksége volt. Az AP hírügynökségnek tudósító Csernov és stábja voltak az utolsó nemzetközi újságírócsapat az oroszok által ostrom alá vett ukrán városban.
Az első újságírók közé tartoztak, akik rámutattak az orosz támadás kegyetlenségére, például azzal, hogy tudósítottak a lebombázott, hármas számú mariupoli szülészeti klinika romjai közül.

Amikor Csernov megnyerte a dokumentumfilmes Oscart, már javában dolgozott a következő filmjén. Sőt, fél évvel azelőtt, hogy a vörös szőnyegen állt és az Amerikai Filmakadémiától kapott szobrocskát szorongatta, valami mást kapott: sisakkamerás felvételeket ukrán katonáktól, amiken látható, hogyan lövik őket vagy dobnak rájuk gránátot a harctéren.
