Júniusban jelent meg a Magyar Közlönyben a törvénymódosítás, miszerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter miniszteri rendeletben állapítja majd meg a hazánkban adható utóneveket. Ezt a szerepet jelenleg Hankó Balázs tölti be, aki most a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy rövidesen csak a miniszteri rendeletben meghatározott listán szereplő neveket adhatják majd a szülők. Ezeket a miniszter egy arra kijelölt bizottsággal és a témában releváns kutatókkal való konzultációt követően hagyja jóvá. A törvény augusztus 19-től vált hatályossá, ettől függetlenül viszont továbbra is lehet majd kérelmezni egy-egy új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál (NYTK).
Ahogy azt korábban megírtuk, a törvényjavaslatot Kósa Lajos nyújtotta be idén májusban. Ebben azzal érvelt, hogy az új szabályozással közhitelességet nyerne az utónévjegyzék, sok névnek szerinte pedig semmi keresnivalója a jelenleg is adható nevek listáján. A javaslatot gyorsan el is fogadták, augusztus elején pedig befagyasztották az új névkérelmek elbírálását.
Friss interjújában Hankó kiemelte, hogy a szorosabb ellenőrzésre azért van szükség, mert az utónevek a kulturális örökségünk hordozói, amelyek meghatározzák a gyermekek egész életét. Hozzátette: fontos, hogy a szülők mindenek előtt a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő nevet adjanak a gyermekeiknek.
A döntéshozatali folyamatban részt vevő bizottságba a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is kerülnek majd. A nemzetiségek ügyében azonban korlátozott a tárcavezető hatásköre: ebben az esetben a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó, a miniszter pedig csak felülvizsgálatra küldheti vissza az adott utónevet, amennyiben az meglátása szerint jó erkölcsbe ütközne vagy hátrányos lenne a viselőjére nézve a magyar nyelvi környezetben.
