A romkocsmákról mindenkinek megvan a véleménye: van, aki imádja őket, mások pedig szeretnék magukat minél messzebb tartani a belső-erzsébetvárosi utcák képét gyökeresen átformáló helyektől.
Sipos Bence a Magyar Film Napján, április 26-án bemutatott dokumentumfilmje, a Romokból mindkét tábornak ad muníciót. A romkocsma-jelenséget a még meglévő, vagy már rég eltűnt kultikus helyek tulajdonosaival járja körül, akik gépészként, fotósként, tanárként, vagy épp mindenbe belekóstoló csodabogárként indultak, majd egy hirtelen váltás után csöppentek a vendéglátás világába. Ők mesélnek az ezredfordulót követő évek jelentette hőskorról, a jelenről, valamint a bizonytalan jövőről.
A sokszor vágatlan, hosszabb beszélgetéseket is magukban foglaló jelenetek, az 1945-ben romokban álló főváros képeit, illetve a szocializmus különböző évtizedeiből származó, orfeumokat, mulatókat és utcákat mutató rövid felvételfoszlányok egyszerre teszik kedvessé, viccessé, vagy épp kíméletlenül őszintévé.
A történetek olykor kimondottan szórakoztatóak.
