Budapest egyik jelképe, a Gellért-hegy tetején álló nőalak hetvenhét éve alatt előbb a felszabadítási emlékmű főalakjaként, majd a rendszerváltás után – egyik mellékalakjától, valamint felirataitól megfosztva – immár a minden, szabadságért harcoló magyarnak emléket állító Szabadság-szoborként őrizte a fővárost, most azonban újabb nagy átalakítás várhat rá – derült ki augusztus közepén. A Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán, látványtervek kíséretében megerősített információk szerint a szobor talapzatára ugyanis rövidesen egy kereszt kerülhet.
A témában az elmúlt hat hétben egymást érték a reakciók, hiszen a Citadella gyökeres átépítését is hozó, több mint húszmilliárd forintba kerülő kormányzati projekt kapcsán a hivatalos oldal bejegyzésében feltételes helyett kijelentő módot használt, mintha már döntés született volna az ügyben:
A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk.
A hírre reagálva számos közéleti személyiség, szakember, politikus, sőt több egyházi személy is megosztotta a véleményét:
- Budapest főépítésze, Erő Zoltán a sajtóból értesült a tervről, és nem ért egyet egy újabb szimbólum elhelyezésével az egyébként is jelképekkel teli területen;
- Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szerint szükség van rá, hiszen az a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, Magyarországnak pedig fontos, hogy megerősítse a keresztény értékeit és példát mutasson a hanyatló Nyugatnak;
- Hofher József jezsuita szerzetes és katolikus pap a Szemléleken arról írt, hogy a felekezetek meghallgatása nélkül egy ilyen döntést meghozni problémás, főleg, hogy a szobor kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. A pap javasolta: jobb ötlet lenne, ha a kormány inkább Szent Gellért szintén a hegyen álló, keresztet tartó szobrát restaurálná;
- Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője arról írt, hogy a jelkép nem illene a talapzatra, hiszen a milói Vénuszra sem faragnak utólag keresztet. „Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét” – érvelt.
- Karácsony Gergely főpolgármester szerint a szobor a főváros vagyonnyilvántartásában szerepel, így a Várkapitányság a városvezetés, illetve a Budapesti Történeti Múzeum nélkül nem dönthet a kérdésben. A politikus személyes véleményét is megosztotta: „A magam részéről nem tudom támogatni, hogy utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét. Miközben elítélek minden olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával” – olvasható.
- A Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia vezetése számos közéleti szereplővel és tudóssal együtt népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A dokumentumot többek közt Maurer Dóra, Hegedűs D. Géza, Vincze László, Darvasi László, Iványi Gábor, Lövei Pál, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Romsics Ignác, illetve Spiró György és Závada Pál is aláírta.
A kereszt terve nemcsak a szakembereket, de a budapestieket is megosztja: a témában készült videónkban a legkülönbözőbb reakciókat kaptuk, a témában az aHang oldalán indult aláírásgyűjtést pedig mostanáig több mint 24 ezren írták alá. Egy részük talán épp azért, mert egyetért kollégánkkal, aki véleménycikkében azzal érvelt, hogy a bővítés túlzsúfolttá teszi, sőt eltorzítja a kompozíciót, magát pedig értelmetlen díszítőelemmé silányítja – az üzenet így nem emelkedett, hanem kínosan erőltetett lesz.
De vajon a művet jegyző Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei támogatják a beruházást?
A HVG szerint a válasz egyértelmű nem, ez pedig akadályt gördíthet a folyamat útjába, hiszen a szobrászművész életművének darabjait a szerző halála után hetven évig védi a jog, így
A témában a Miniszterelnökséget, illetve Kisfaludi Strobl örököseinek egyikét is megkerestük, hogy megtudjuk, valóban folynak-e tárgyalások az emlékmű átalakításáról, illetve van-e bármiféle esély arra, hogy megegyezés szülessen.
Gulyás Gergely tárcája egyetlen mondattal válaszolt: „Zajlik az egyeztetés a felek között”. A leszármazottól megtudtuk, korábban tényleg kaptak egy megkeresést, amelyre azt válaszolták: keresztény emberként nem tartják jó ötletnek a kereszt elhelyezését, hiszen a szobor jelenleg is teljes, átalakításával pedig egy új mű jönne létre.
A patthelyezetet feloldandó, egy lapunkhoz nemrég eljutott dokumentum szerint a kormányzat két törvényjavaslatot is fontolgat a témában: a szeptember 11-i dátummal ellátott, a Várkapitányságnál született, majd a kormányhoz eljuttatott anyag szerint
Az írás egy összefoglalóval indul, ami egyértelműsíti: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Várkapitányság által kézben tartott Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. közti szerződés nyilvánvalóvá teszi, hogy a Szabadság-szobor a magyar államé, az 1961-ben az egykori fellegvárra kiterjesztett műemléki védettség pedig erre is érvényes mint tartozékra.
