Az elmúlt öt év legalacsonyabb érettségi átlaga született a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin 2024-ben, amin csupán 60,61 százalékpontos átlageredményt értek el a diákok – írja az Eduline. A magyar érettségibe idén új feladattípusok kerültek, egyes korábbi feladattípusokat pedig kivettek belőle:
- Az eredetileg egy szövegértésből és egy gyakorlati szövegalkotásból álló I. részből kikerült a gyakorlati szövegalkotás (itt kellett például érvelést vagy motivációs levelet írni), helyette egy erősen lexikális tudást igénylő irodalmi műveltségi teszt került a vizsgába, a szövegértési feladat pedig nyelvtani kérdésekkel egészült ki.
- A második részben található műértelmezés maradt, mellette viszont az összehasonlító elemzés helyett egy általános témakifejtő esszé lett a másik választási lehetőség.
A változásokról ebben a cikkünkben kérdeztünk szakértőket, akik egyetértettek abban, hogy a módosított követelmények súlyos visszalépést jelentenek a korábbi érettségikhez képest, és ezzel nemcsak a vizsgázást, de az egész magyar oktatást is nagyban befolyásolják.
Az Oktatási Hivatal által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokról a kormány elégedetten nyilatkozott. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint az érettségi vizsgaidőszak eredményesen zárult, az új rendszer jól működött, a diákok által elért osztályzatok 3,8-as átlaga pedig az elmúlt évek átlagának megfelelő. Az államtitkár arra nem tért ki, emeli ki az Eduline, hogy a legtöbb újdonsággal rendelkező magyarérettségin a diákok átlagosan 4-6 százalékkal teljesítettek gyengébben, mint az elmúlt években bármikor.
Az új rendszerrről Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke már 2022-ben azt mondta, hogy egy mozdulattal lesöpörték mindazt, ami az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt, ötven évben történt, és évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer. Az idei eredmények is visszalépésre utalnak:
A 2024-es magyarérettségin elért eredményekről Schiller Mariann magyar-angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja az Eduline-nak azt mondta: a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta jellemzően mindössze 1-2 százalékpontos eltérések voltak a magyarérettségi átlagában, így elsőre valóban soknak tűnik a közel 6 százalékpontos (negatív) változás az idei évben. A pedagógus szerint ugyanakkor az új rendszert, és a magyartanítás hagyományaitól teljes mértékben eltérő feladattípusokat látva számára inkább az a meglepő, hogy nem lettek még ennél is gyengébbek a középszintű érettségi vizsgán elért eredmények.
Szerinte sok múlhatott a javító tanárok jóérzésén és jóindulatán, akiknek bár a vizsga I. részénél szigorúan a megoldókulcs alapján kellett pontozniuk, a II. részben, a szövegalkotásnál már némileg rugalmasabban értékelhettek, és a szóbelik is jelentősen javíthattak az elért átlagon.
Elmondása szerint a diákok túlnyomó többsége a novellaelemzést választotta,
„Azt gondolom, hogy a műértelmezés és a szóbeli jóindultú pontozásának köszönhető, hogy nem radikális a romlás. Az írásbeli első fele katasztrofális eredményekhez kellett, hogy vezessen, de ezt sose fogjuk megtudni” – véli Schiller Mariann. A tanárnő szerint idővel talán javulnak majd az új típusú magyarérettségi eredményei, a változások azonban minneképp az érdemi magyartanítás kárára mennek.
Teljesen aránytalan, eszement, a magyar irodalom hagyományaival szembemenő fordulat az, ami a szemünk láttára történt
mondja, azt is megjegyezve, hogy „ha van olyan, hogy nemzetárulás és nemzetgyalázás, annak ékes példája az új típusú, középszintű magyarérettségi”.
