A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy, hogy ízeltlábúakat, vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.
Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött, hogy az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során
Az intézmény Facebook-oldalán nemrég közzétett, a helyreállítás munkamenetét bemutató leírásban ugyanis a következő zárójeles mondat olvasható:
A lapokközékerült rovarokból, mintát üvegalá illesztettem és könyvjelzőként mellékelem.
A Könyvtár posztjában maga a tárgy is látható, rajta ezzel a felirattal:
E ROVAROKAT E-KÖNYV LAPJAI KÖZÖTT TALÁLTAM
MDLXXIV – 1962,
ahol a római számmal írt 1574 nyilvánvalóan a könyv nyomtatási évét akarja jelenteni. Van azonban egy kisebb probléma: a lenyűgöző kutató, Sajó Tamás a témát feldolgozó 2009-es írása szerint a tárgy ugyanis Petrus Canisius Opus Catechisticum sive De Summa Doctrinae Christianae című művének
foglal helyet.
