Kultúra

Száztíz éve lappangó, Párizsban született magyar festmény került elő

MTI/Hegedüs Róbert
MTI/Hegedüs Róbert
Az alkotó neve évtizedeken át egy hamis Rippl-Rónai-szignó mögött rejtőzött.

Ziffer Sándor (1880-1962) festőművész száztíz éven át eltűntnek hitt festményét mutatták be csütörtökön Budapesten. A Luxembourg Párisban című, Franciaországban készült művet a budapesti FreylerArt Galériában péntektől négy héten át a nagyközönség is megtekintheti – írja az MTI.

A galéria egy exkluzív kiadványt is készített a becslések szerint mintegy százmillió forintot érő festményről: az ebben közzétett tanulmány szerint a kép tökéletesen visszaadja az 1910-es évek Párizsának hangulatát, azonosítására pedig az elmúlt évtizedekben azért nem került sor, mert az ötvenes években már egy hamis Rippl-Rónai szignót viselt magán.

A kép a II. világháborút követően egy jó nevű vidéki orvos tulajdonába került, akik épp ezért abban a tudatban éltek, hogy Ziffernek semmi köze nincs a képhez. Az igazságra végül csak egy beható helyszíni vizsgálat során derült fény,

a bordós, utólag ráfestett Rónai-aláírás alatt azonban feltűnt a valódi művész jól ismert, fekete színű, enyhén dőlt, szálkás aláírása.

A galéria a most megjelent tanulmányában így mesélt erről:

A családfőtől megtudtuk, hogy édesanyja művészetszeretete miatt vásárolták meg, egy figyelmükbe ajánlott képkereskedőtől a „Rónai” festményt. A kép költözésről költözésre ment velük, értékéről annyit tudtak, hogy „valószínűleg sok, hiszen egy Rippl-Rónai”. […] Az átküldött fotókon láttuk, hogy egy nagyon jó kezű piktor alkotása, az időszakot is belőttük 1910 körülire és azt is tudtuk a képet nézve, hogy nem Rippl-Rónai. A kedves beinvitálás után a nappali asztalán megpillantottuk a képet, majd vizsgálni kezdtük. Miután engedélyt kértem a tulajdonosoktól, hogy a keretből kivegyük és üveg nélkül is megtekintsük, kivittük a napsütötte teraszra a festményt. A védőüveghez a kép felőli oldalon, nem mertek nyúlni, így az évtizedek alatt itt-ott foltos lett és sem a színek, sem a részletek nem látszottak annyira. Szinte levegőt kapott, fellélegzett a festmény, nekünk viszont egyre jobban állt el a lélegzetünk. A napfényben állva a színek kontúrjai kezdtek élesedni, elválni. A bordós utólag rápingált Rónai szignó alatt és a balusztrád elemei között megpillantottam a fekete színnel írt, jól ismert, enyhén dőlt, szálkás Ziffer Sándor aláírást. Együtt örültünk a családdal, felejthetetlen pillanat volt.

A merész perspektíva alkalmazásával készült festmény a korai magyar modernizmus egy kiváló darabja, amely a korabeli francia nagymesterek és az École de Paris művészeinek modern avantgárd alkotásai között is megállja a helyét – hangsúlyozza a közleményben.

A rejtélyes Rippl-szignó

A hamis Rippl-ként indult kép történetét tovább bonyolítja, hogy egy másik fontos magyar alkotó, Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) Parkban, 1907 című, nemrég előkerült munkája is ugyanazon a módon vált láthatatlanná a magyar művészettörténészek számára: sarkában a közelmúltig ugyanis szintén egy Rippl-aláírás lapult.

A Luxembourg kertben festett kép bal oldalán egy hölgy jelenik meg fekete kabátban, szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virággal. A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét, míg mögötte egy pisztáciazöld színű kabátot viselő kalapos úr sziluettje látszik.

MTI/Hegedüs Róbert

A mű a festőművész második, egyben utolsó franciaországi útján, 1910 őszén készült. A nagybányaiként számon tartott festőművész második párizsi korszakából eddig csak néhány festményt ismert a művészettörténész szakma, köztük a Kilátás az udvarra (Rue Vaugirard) és a Hajók a Szajnán című festményt.

Azt a szakemberek eddig is tudták, hogy Ziffer a művet hazahozta a francia fővárosból és kiállította a Művészház VI., 1912-ben rendezett csoportos kiállításán, ezután annak azonban hirtelen nyoma veszett. A művész alkotásai a legnagyobb számban egyébként Erdélyben, illetve Magyarországon vannak találhatók, számos képét őrzik azonban Berlinben, Hamburgban és Münchenben is, ahol tanult és dolgozott. Az életmű Franciaországban született darabjai csak a legritkább esetben kerülnek elő, így a mostani eset nem csak a története, de a születési helye miatt is fontos.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik