Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth-, Ybl-, Prima Primissima- és Steindl-díjas építész, DLA egyetemi tanár, a Nemzet Művésze, illetve a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MMA Sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.
Sokoldalú, integráló, egyensúlyt teremtő munkássága értékteremtő kapocs a magyar építészet időfonalán. A helyhez és a helyzethez igazított, teremtő alázattal áthatott vidám alkotókedvében sokrétű életművet alkotott. Munkássága több száz épülettel, land-art kompozícióval gazdagítja hazánkat, amelyek az integráló művészet és kiteljesedő alkotókedv fényes példái – méltatta közleményében az elhunytat az MMA, ami saját halottjának tekinti a tervezőt.
A három generáción átívelő Vadász-építészdinasztia a két világháború közti időszakot, illetve a XXI. századot összekötő láncszeme, Vadász György 1933. február 18-án született Budapesten. Édesapja, Vadász Mihály a két világháború közötti magyar építészet kiemelkedő alakjaként vált ismertté. Középiskolai tanulmányait a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1952 és 1957 között építészmérnöki diplomát szerzett a Műegyetemen. Egyetemi évei alatt meghatározó tanárai Jánossy György, Dávid Károly és Weichinger Károly voltak.
A frissdiplomás Vadász 1957-ben a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársa, majd 1957-1964 között az Ipari Épülettervező Vállalat csoportvezető építésze volt. Az 1958 és 1961 között a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Mesteriskoláját is elvégző tervező 1964-től 1985-ig a BUVÁTI osztályvezetőjeként dolgozott, sőt, a MÉSZ Mesteriskolájában 1978-tól tanított.
1983-1987 között Baja, majd 1998-ig Pásztó főépítészeként két város arcát is formáló tervező Vadász és Társai Építőművész Kft. néven 1991-ben hozta létre a saját építészirodáját, amit 2000-ig vezetett.Ebben a műhelyben a mai magyar építészet közép- és fiatal generációjának számos ismert tagja tett szert meghatározó szakmai tapasztalatokra, így két fia, a statikus György, illetve az Ybl-díjas Bence is.
Fontos feladatának tartotta mindig is, hogy az építészet és a képzőművészet egykori szerves együttélését újra megteremtse, mégpedig úgy, hogy a képzőművészeti alkotás ne csak applikatív kapcsolatban legyen az épülettel. Szabadkézi tervei, elképzeléseit rögzítő skiccei egyúttal kvalitásos grafikák is, gellérthegyi víztárolója szobrászati alkotásként is szemlélhető.
Munkáinak meghatározó csoportját adják a lakóházak, illetve a városléptékű beépítések, melyek kapcsán nem kevés alkotás a posztmodern jegyében született. Vadász György a 90-es évek közepétől a korai modernhez nyúlt vissza; ekkori épületei, közülük is elsősorban az 1996-os New Bauhaus lakónegyed hangsúlyos szerepet játszottak abban, hogy a Bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben. Saját modern családi házával 1996-ban elnyerte az Év Háza díjat.
Legfontosabb munkái
- az Árnyas utcai lakóházak (Perczel Annával, 1973),
- a gellérthegyi víztároló (1975-1981),
- a zalaegerszegi Csipkeházak (1976-1980),
- a városmajori telefonközpont (1981-1986),
- a székesfehérvári polgárházak (1994),
- a hannoveri EXPO 2000 magyar pavilonja (Basa Péterrel és Fernezelyi Gergellyel, 2000),
- illetve az újlipótvárosi Radnóti Miklós Művelődési Központ átépítése, 2008-2011
voltak.
A Zuhanórepülés – Vadász György stációi című, róla készült portréfilmet (ez teljes hosszában itt látható) 2024. január 24-én az Akadémiai Szalon közönsége láthatta elsőként. A Szalay Péter rendezésében készült munka egy szárnyaló művész szerteágazó életpályájának érzékeny, meghökkentő és olykor megrázó ábrázolása.
A lenyűgöző pályát a legszebben talán Miklós Zoltán, a Vadász és Társai építészének egypercese foglalja össze:
Az alábbi instrukciók gondos betartása mellett
bárki elkészítheti saját Vadász Györgyét.
Végy egy embert, aki mindenki másnál többet épít
rajzol
ír
szkanderezik
iszik
szerepel botrányokban és legendákban
lelkesedik
szeret
tapasztal
él
Kész van.
Munkásságáért számos elismerésben részesült, ezek között 1972-ben Ybl Miklós-díjat, 1979-ben Pro Urbe díjat, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést, 1998-ban Kossuth-díjat, 2011-ben Prima Primissima díjat, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjat kapta, sőt, 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díját is elnyerte.
Vadász 1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
