Műsorvezetői feladatokkal bővítette ki elfoglaltságait Csák János, a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Az este című műsorban tűnt fel műsorvezetőként a Kossuth Rádióban. Csák Gulyás Balázs orvossal, neurobiológussal beszélgetett, aki tíz hónapja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.
Gulyás előbb a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen pedig neurobiológiában Phd fokozatot, de teológiát is végzett, a matematika és az orvostudomány terén habilitált. Dolgozott a svédországi Karolinska Intézet Klinikai Neurofiziológiai Tanszékén és az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológiai Tanszékén. Tizenkét évet töltött Szingapúrban a Nanjang Technológiai Egyetemen, ahol megalapította a Kognitív Neuroképalkotó Központot, amelynek az igazgatója volt, innen tért haza tizenkét év után Magyarországra. Gulyás tizennégy könyvet írt, 290 tanulmányt publikált és hét szabadalom fűződik a nevéhez.
A mai világban hol helyezkedik el a tudomány, és hol vagyunk ebben mi, magyarok?
– tette fel a kérdést témaindító kérdést a miniszter.
A beszélgetésből többek közt kiderült, hogy
- Gulyás szerint a hit és a tudomány távolról sem összeegyeztethetetlen, sőt, a tudományos forradalom keresztény alapokon áll, a Bibliában álló utalások álló alapján („ismerjétek meg a világot”) bibliai küldetéstudattal indultak meg a nagy tudósok, hogy felfedezzék a világot, így a kettő a legszorosabb kötelékben fejlődött
- szó esett Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáról, amelyről Csák elmondta, hogy a tudományt a kíváncsiság vezeti, amely a magyarok jellemzője, Gulyás hozzátette, ebben a kíváncsiság mellett a magyar nyelvnek is óriási szerepe van
- mi viszi előre a tudomány fejlődését: Gulyás úgy véli nem a pénz az, hanem az első helyen a nagy személyiségek azok, akik előremozdítják a kutatásokat, a második a koncepció, egy nagyon érdekes kihívás, amely vonzó erőt jelent a fiatal elmék számára
- „a magyar történelem a legékesebb bizonyítéka a túlélési képességnek,” „magyarnak lenni kihívás” – véli Csák
- a miniszter a kilencvenes óta az egyik leggyakrabban vitatott jelenségről, az agyelszívásról is kérdez, azaz arról, hogy a világ jobb sorsú részei odavonzzák, elcsábítják az embereket, a tudósokat, a munkaerőt. Hozzáteszi, az utóbbi időben egy ellenirányú folyamat is elindult, Csák szerint „már többen költöznek Magyarországra, mint ahányan elmennek.” Ezzel kapcsolatban kérdezte Gulyást arról, hogy a tudósok számára van-e elég helyünk, ahova érdemes jönni, illetve jönnek-e Magyarországra a tudomány emberei? Gulyás szerint szerencsésebb az agyelszívás (brain drain) és az agynyerés (brain gain) helyett brain circulationről, azaz az agyak világ körüli forgásáról beszélni. Hozzáteszi, az, hogy egy magyar tudós küldölfön kutat, és hazajön, az az adott országnak és az anyaországnak is jó. „Meg fogjuk érni, hogy a brain circulation, az agyak körforgása Magyarországnak óriási hasznot fog hozni a közeljövőben” – véli Gulyás.
