A magyar építészek munkái szerint modern, korszerű országban élünk, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik hagyományaikat, akik képesek világszínvonalon, de sajátosan magyart képesek alkotni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a magyar építészet napja alkalmából rendezett díjátadón szombaton a Pesti Vigadóban.
Az MTI tudósítása szerint a köztársasági elnök hozzátette:
A magyar építészek munkáiban megmutatkozik a múlthoz való viszony, jelenünk hangsúlyai és hogy nyitottak vagyunk-e a világra. Mindezt olyan művek formájában, amelyek bárhol a világban megállnák helyüket. Ilyen a mai, XXI. századi magyar építészet is, az Önök munkája
, majd arról is beszélt, hogy
a súlypontok kijelölésében megmutatkozik, mennyire hangsúlyos számunkra a sport, a kultúra, és hogy mennyire odafigyelünk az emberek hétköznapi életére is. Ehhez kapcsolódva olyan állami támogatások és programok indultak Magyarországon, amelyek a hétköznapi élet tereit hivatottak támogatni tette hozzá.
A Vigadó mennyezetének statikai állapotára ezzel meglepő módon semmilyen hatást nem gyakorló Novák elmondta:
A gondolatmenet ezzel még nem ért véget, hiszen a politikus szerint
a magyar építészek munkái megmutatják azt a sokszínűséget, amely a magyar embereket jellemzi és azt a sajátosan magyar kultúrát, amelyet annyira tisztelünk és amelyben élünk. […] Az a tény, hogy a Kárpát-medencében mintegy 3200 templom újult meg és 200 új templom épült, kifejezi, hogy mi az igazán fontos számunkra az életben.
Az ünnepségen ezután Lázár János építési és közlekedési miniszter lépett a mikrofonhoz, aki kijelentette:
majd hangsúlyozta:
A miniszter hozzátette: a díj egyben jelenti a múltat, a jelent és a jövőt, mögötte pedig azoknak az építészeknek a múltja, érdemei és teljesítménye állnak, akiket az eseményen az építésztársadalom elismer, és akik példaképek. Az elismerés emellett a jelenben alkalmas arra, hogy megmutassuk a világnak, kik vagyunk mi, magyarok a XXI. században, egyidejűleg azonban a jövőbe is mutat, hiszen
kedvet csinál a múlt teljesítményével,
hogy a jövő generációja az építészeti szakmát vállalja, tanulja és művelje. Lázár János a kormány nevében végül minden magyar építésznek megköszönte, hogy részt vesz a XXI. század országépítő munkájában.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke ünnepi beszédében elmondta: Kós Károly nem csupán építész, hanem politikus, író, könyvkiadó és grafikus is volt, elsősorban azonban az erdélyi szellemiség őrzője, a kulturális élet szervezője. A vezető kiemelte: Kós munkásságából az látható, hogy egyszerre szeretett volna az egyszerű emberek életén és környezetén javítani a maga szépségében, hagyományaival együtt – épp ezért építészetében arra törekedett, hogy a közösség befogadja az elkészült művet, magáénak érezze azt.
Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává, ennek apropóján pedig első alkalommal a Kós Károly-életműdíjat is átadták: ezt a Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel korábban már elismert Dévényi Sándor vehette át.
Ezt követően a Schönvisner István-díj talált gazdára, amit a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként idén Gallina József Zsolt nyert el.
A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként alapított Forster Gyula-díjat néhány pillanattal később Besey László vehette át, kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként pedig Vincze Attila kapta a Mőcsényi Mihály-díjat.
Az esten a két legfontosabb hazai építészeti elismerést is átadták: a Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át, míg a kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adott Ybl Miklós-díjban idén Bordás Péter, Dénes György és Krähling János részesült.
