Taktikai párkereső reality – ízlelgessük a műfajt, a Szingli vagy svindli ugyanis csavar egyet A Nagy Őhöz is hasonló, unalomig ismert formátumon. Ugyan itt is egy falkányi szingli teper egyetlen ember kegyeiért, egy részük csak a pénzre hajt, amit aztán barátnőjével költene el. A formátum a brit ITV vívmányát, a Ready to Mingle-t először a németek, majd a magyarok vették át, ez utóbbi október 2-től a VIASAT3-on látható esténként.
A helyszín Dubrovnik, vagy ahogy a műsorvezető-szárnysegéd Liptai Claudia beharangozza, Közép-Európa Monte Carlója, itt várja egy luxusvillában Tápai Andi – Tápai Szabina testvére, ahogyan azt a promó során kellően sokszor hangsúlyozták – a szerelmet, tíz férfi pedig a győzelmet. Az utóbbiak közül hatnak ez ugyancsak a nagy egymásra találást jelenti, négyen viszont húszmillió forintra hajtanak. Hogy a versenyzők közül ki melyik kategóriába tartozik az adja a műsor savát-borsát, nem lehet ugyanis tudni, hogy ki az, akit barátnője a húszmillió reményében figyel egy jóval szolidabb villából pár utcával arrébb. A szinglik mellett négy svindler is van a bandában, akik azzal a szándékkal férkőznének Tápai kegyeibe, hogy a végső diadal pillanatában felfedjék barátnőjüket, akivel aztán a milliókkal ellovagolhatnak a naplementébe.
Az ismerkedés izgalmába tehát jókora adag bizonytalanságot kavar a műsor, Tápainak ugyanis fogalma sincs, hogy a körülötte legyeskedő férfiak érdeklődése őszinte, vagy csak az anyagi érdekek diktálják a bájcsevejt. Hogy még bizarrabb legyen a helyzet, barátnőik tableten nézhetik végig, miként próbálja életük párja elcsábítani az egykori kézilabdázót. A négy nő tűréshatára széles skálán mozog: van, aki engedélyt adott barátjának, hogy akár a szexig is elmehet a végső győzelem érdekében, más zéró toleranciát hirdetve engedte be Tápai háremébe párját, nem véletlen, hogy már attól eltörik a mécses, hogy távcsövön keresztül észreveszi: barátja naptejjel kenegeti a nőt.
Gondolatban már mind a húszmilliót költik, egyikük terveiből kiviláglik, hogy sok egyéb mellett ő bizony melleket akar venni abból a pénzből, amelyet a tervek szerint a barátja összebazsalyog a luxusvillában.
Már ebből is kiviláglik, hogy aki éppen nem az igaz szerelem ígéretével érkezett a műsorba, annak nagyon jól felépített hazugságspirállal és taktikával kell készülnie, ha pénzt akar nyerni és szíveket törni. Az első két epizód alapján Tápai résen van, távolról sem adja a naivát, a legváratlanabb pillanatokban szúr be egy-egy kérdést bárkinek a barátnőjéről, hátha elszólja magát. De résen is kell lennie, elvégre igencsak nehezített terep az ismerkedés során, ha biztosan tudja az ember, hogy négyen hazudnak, mint a vízfolyás. A párkapcsolati Sherlockban Liptai a szárnysegédje, aki szintén nem tudja, kik a szinglik, ő próbálja sajátos mentorként időről időre barátnős csevejbe csomagolva kifaggatni Tápait arról, ki hogy áll épp a szimpátiarangsorban.
Válogatni van miből, igaz, elsőre nehéz megkülönböztetni a kissé futószalagos gyártásra emlékeztető férfitársaságot: ahogy szinte kötelező jelleggel néhány pillanat után mindegyik versenyzőről lekerül a póló – még Tápai is megállapítja, hogy láthatóan a kigyúrt, tetovált test alapkövetelmény volt. Ugyanilyen kötelező elem a belső értékekre hivatkozás: mind a kisfilmekben, mind a bemutatkozás első perceiben alig győzik hangsúlyozni a versenyzők, hogy a külső nem minden, a belső számít igazán, de azért itt ott elcsattan egy-egy őszintébb, keresetlenebb befejezése is a mondatnak, miszerint a belső szépség mellé azért a kerek fenék sem árt.
Viszem a nőt és a pénzt
– hangzik el ugyancsak kötelező jelleggel mindannyiuktól, csak persze azt nem árulják el, hogy a melyik nőt, Tápait vagy a saját barátnőjüket. Anyagi érdekek egyébként azokhoz is fűződhetnek, akik szinglik: amennyiben Tápai a végén szingli férfit választ, kettejüké a húszmillió.
A dudorodó tetovált izmok szokás szerint különböző, de a realityk világában meglehetősen tipikus karaktereket rejtenek: akad egészen fiatal srác, akit azonnal beskatulyáznak anyuci pici fia szerepébe, van ikerpár és morcos rosszfiú is, aki a mellőzést választja taktikának, sőt, egy orosz gengszterre hajazó, nagydumás férfi is, akinek bevallottan nemcsak a nő megszerzése, de mások lebuktatása is ott szerepel a célkitűzései közt. Mert itt mindenki gyanús, a szereplők készenlétbe állva lesik az elejtett félmondatokat, azokat kicsavarva próbálják gyengíteni ellenfelük pozícióját, az első két epizód alapján tehát a taktikázás jóval nagyobb szerepet kap a műsorban, mint a romantika. Annál is inkább, mert klasszikus kiesős műsorról van szó, ahol Tápai részről részre kiszavaz egy-egy versenyzőt, ekkor száll fel a drámai fehér füst, amely itt azt jelzi, szingli volt-e az illető vagy sem.
A barátnőknek szintén van miért izgulni, az eddigiek alapján nem komótos gyertyafényes vacsorák és illedelmes beszélgetések során próbálják a férfiak ostromolni Tápait, hanem máris volt, aki az öltáncot tekintette az ismerkedés megfelelő első lépésének, Tápai ki is akadt, hogy már az első nap odadörgölőznek hozzá. És míg azt hihetnénk, hogy a barátnők bázisán izzanak fel majd leginkább az indulatok, a tíz rivalizáló férfi láthatóan sokkal nehezebben fér meg egy csárdában: a csoportdinamika nagyon hamar a tetőfokára hág, amikor már a kezdetekkor egymás torkának ugranak, csak az igazán kínos benne az, hogy egy sajátos, ötös randin teszik mindezt.
A Szingli vagy svindli tehát egy érdekes formátum: a legszebb bókok mögött is a nem túl tisztes hátsó szándékot keresi mindenki, holott statisztikailag nagyobb az esély arra, hogy őszinte érdeklődésről lehet szó. De jól mutatja a párkereső realityk túlfejlődését az is, hogy ma már egyszerű, szimpla udvarlós műsorral nem lehet nagyot durrantani, az intrikák generálják igazán a nézettséget, azt pedig azzal lehet a maximumra tekerni, ha csalfa férfiakkal próbálják elcsavartatni a főhősnő fejét, miközben a barátnőjük mindezt a szomszédból nézi végig.
