Hétfőn, röviddel dél előtt vált publikussá a hír, miszerint Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapják idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
A hivatalos indoklás szerint a két tudós a hatékony Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal érdemeltek ki az elismerést.
A bejelentés után a világ legfontosabb lapjai, illetve tudósai is sorban méltatták a kutatót: a New York Times nem mulasztja el megemlíteni a tényt, hogy az egy hentesmester lányaként született Karikó és Weissman 2005-ben publikált úttörő tanulmányát
Ez keltette fel az amerikai Moderna, illetve a német BioNTech figyelmét, a két kutató pedig az azóta végzett munkájával nagy mértékben elősegítette az mRNS-vakcinák, valamint a citomegalovírusok, illetve más betegségek elleni védőoltások kifejlesztését. Ezek egészen a koronavírus-járvány beköszöntéig klinikai kísérleti stádiumban voltak, akkor azonban gyors gyógyírt jelentettek a bonyolult helyzetre – tették hozzá, majd megjegyezték:
a Nobel-díjasoknak kevesebb mint 7 százaléka nő – Karikó a díj 1901-es alapítása óta csak a tizenharmadik, aki orvosi Nobelt kap –, ez pedig az elmúlt időszakban egyre több kritikát vet fel az adományozókkal szemben.
A témában a Magyar Tudományos Akadémia is kiadott egy közleményt, eszerint Karikó
ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására,
így az Immunity-ban való közlés, illetve a tőkeerős kutatócégek érdeklődése nélkül a forradalmi ötlet talán sosem vált volna valósággá.
A sikert a kitüntetetteket orvostudományi karán foglalkoztató University of Pennsylvania is hosszú írással ünnepelte, megemlékezve többek közt arról is, hogy a két tudós
A cikk az egyetem elnökét, Mary Elizabeth Magillt is megszóltatja, aki szerint mindketten
zseniális kutatók, akik a tudományos inspiráció és elszántság megtestesítői, hiszen éveken át nap mint nap fáradhatatlanul dolgoztak az mRNS mint terápiás platform erejének felszabadításán, nem is sejtve, hogy munkájuk milyen módon szolgálhatja majd a világot egy nagy kihívás során. […] A területük iránti legigazabb odaadással már a kezdetekben megígérték, hogy nem állnak meg, és ez a legnagyobb inspiráció.
Az egyetem később egy videót is megosztott, amiben Karikó maga mesél a Nobel-díjhoz fűződő viszonyáról:
édesanyám minden októberben megemlítette, hogy »hallgattam a rádiót, hátha te kapod a Nobel-díjat.« Én mondtam neki, hogy »de hát mama, tudod, hogy még csak egy ösztöndíjat sem kapok.« Mire ő: »De hát olyan keményen dolgozol!« Aztán jeleztem: »sok, sok tudós dolgozik nagyon keményen.«
Congrats to #NobelPrize Laureates Dr. Katalin Karikó and Dr. Drew Weissman, awarded the 2023 @NobelPrize in Physiology or Medicine for their work which led to the development of the #mRNA COVID vaccines. @kkariko @WeissmanLab
Learn more: https://t.co/oXlxRHPrye pic.twitter.com/FTLrPevR7M
— Penn Medicine (@PennMedicine) October 2, 2023
A témában Szegedi Tudományegyetem, Karikó egykori alma matere – a kutató 1978-ban előbb biológia szakos diplomát szerzett itt, majd a PhD-képzés végén, épp negyven évvel ezelőtt ugyanott avatták doktorrá – is megszólalt. A teljes életutat, illetve a díj elnyerését közlő telefonhívást is leíró írás a következő mondattal zárul:
A Szegedi Tudományegyetem közösségét büszkeséggel tölti el, hogy Szent-Györgyi Albert 86 évvel ezelőtti kitüntetését követően együtt örülhetünk Karikó Katalin Nobel-díjának.
Az InfoRádiónak délután két órakor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is nyilatkozott, aki így fogalmazott:
Óriási, a legnagyobb tudományos elismerés, és ezt egy magyar ember kapta, aki Magyarországon végezte az iskoláit, kezdő kutatói lépéseit is Magyarországon, Szegeden, a Szegedi Biológiai Központban tette, ott indultak el azok az mRNS-kutatásai, amelyekből végül a Nobel-díj értékű felfedezések lettek, úgyhogy joggal vagyunk büszkék Karikó Katalinra mint magyar tudósra. Az ilyen nagy horderejű felfedezéseknél általában várnak egy-két évet, hogy kiderüljenek az esetleges mellékhatások, illetve akár arra is, hogy valaki megcáfolja a felfedezés lényegét. […] A felfedezés valóban óriási: ha a jövőben bármilyen kórokozó tűnik fel, ezzel az mRNS-technológiával a vakcina gyorsabban kifejleszthető, mint bármi más korábbi módszerrel.
Freund hozzátette:
Hite és önbizalma valami hihetetlen, abszolút párját ritkító. Ő maga számolt be róla, hogy nem egyszer találta magát szemben olyan furcsa helyzettel, hogy a műszereit, a könyveit kipakolták a folyosóra, hogy hagyja el a kutatóhelyiségét, mert megszűnt a kutatási támogatás, de ő soha nem vesztette el a hitét és az önbizalmát, a legnehezebb periódusokon is átküzdötte magát, annyira hitt a felfedezése jelentőségében. Aztán igaza is lett. Kitartása, meggyőződése és lelkesedése példaadó.
A gratulációt természetesen Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is fontosnak tartotta, akik kiemelték:
Őket néhány órával később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke követte, aki a Twitteren tette közzé a gratulációját, illetve egy közel egyperces videót, amiben arról beszélt, hogy a kutatónak a kilencvenes években milyen nehéz volt pénzt szereznie az úttörő munka megkezdéséhez, de sosem adta fel, munkáját pedig a BioNTech-en át később az Európai Unió is támogatta.
Congratulations to Katalin Karikó from Hungary & Drew Weissman from the US on winning the Nobel Prize.
Their pioneering work paved the way for mRNA vaccines.
This recognition shows the crucial role of science in defeating COVID-19 and liberating the world from the pandemic. pic.twitter.com/B14xeOGLbX
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 2, 2023
Az Európai Parlamentben Dobrev Klára (DK) méltatta napirend előtti felszólalásában Karikó Katalint.
