Kultúra

Egy nő a világ igazságtalansága ellen

Ahmad Halabisaz / World Press Photo
Ahmad Halabisaz / World Press Photo
Vannak fényképek, amelyeknek kell címet adni. Vannak, amelyeknek lehet, akár sokfélét is, számtalan megoldás állhat rendelkezésre. És vannak olyanok is, amelyeknek nem lehet. Vagy nem is érdemes. Vagy mindkettő. Ilyen kép Ahmad Halabisiaz fényképe.

Ahmad Halabisiaz képén egy iráni nő ül egy széken Teherán egyik forgalmas tere előtt tavaly december végén – hidzsáb nélkül, ellenszegülve a fejkendő viselését előíró törvénynek. Övé az egyetlen felismerhető arc a fotón, tekintetében pedig benne van iráni nők millióinak fájdalma és egy ország elmúlt évtizedeinek traumái egyaránt. A háttérben lévő fekete hidzsábos nők egy arcnélküli masszát alkotnak, a fejkendő nélküli nő egy emberként képezi ellenpontjukat. Egy nő a világ igazságtalansága ellen.

Iránban tavaly példátlan tiltakozáshullám kezdődött, miután egy 22 éves kurd nőt, Mahsa Aminit letartóztatta az Iszlám Köztársaság erkölcsrendészete azért, mert állítólag megsértette az ország kötelező fejfedő viselési előírását. A nőt ezt követően a beszámolók szerint brutálisan megverték. Három napig kómában volt, majd 2022. szeptember 16-án elhunyt. Az iráni rendőrség „szerencsétlen balesetnek” titulálta a történteket.

A történteket követően a tüntetők elleni erőszakos fellépés ellenére a tiltakozások az egész országban folytatódtak és minden korosztályt és társadalmi réteget mozgósítottak. Kormányellenségük jeleként a nők hidzsáb nélkül jelennek meg a közterületeken, a hétköznapi élet egésze így általános polgári engedetlenségi akcióvá vált. Ennek a megmozdulás-hullámnak egy erőteljes momentumát rögzíti Halabisiaz fényképe.

A zsűri a kép díjazásával az emberi tiltakozások erejét szerette volna kiemelni. Hangsúlyozták továbbá, hogy a nők saját testéről való döntésének joga egy olyan téma, ami világszerte visszhangot kelt. A kép portré a dacról, a számos szimbolikus réteget pedig a főszereplő nő borzongató tekintete kapcsolja össze.

Ahmad Halabisiaz egyébként szabadúszó fotóriporter, munkáiban főként társadalmi ügyekkel, személyes történetekkel és a közel-keleti háborús konfliktusok hatásainak dokumentálásával foglalkozik Iránban és Afganisztánban egyaránt. Fotói az elmúlt tizenöt évben megjelentek már a Time vagy a Le Monde hasábjain is, munkáit számos díjjal jutalmazták.

Az iráni parlament éppen a minap szavazta meg az új hidzsáb-törvényt, amelynek értelmében a nők, akik nem megfelelően viselik a hidzsábjukat, öt-tíz év börtönbüntetésre, és akár 2,5 millió forintos pénzbüntetésre is számíthatnak. A szabályszegőket eddig legfeljebb két hónap börtönnel sújtották. Ennek fényében nem kizárt, hogy a jövő évi World Press Photo képei között is helyet kaphat majd egy erre a témára reflektáló alkotás.

Kapcsolódó
Némelyik mosolyra késztet, míg más darabok könnyeket hívnak elő
A World Press Photo pályázat minden évben díjazza a legjobb fotóriporteri és dokumentarista fotókat. A tavaly bevezetett regionális stratégia értelmében immár földrajzilag kiegyensúlyozottabb bepillantást képes adni mindarról, ami a világban körülöttünk történik: külön-külön értékelik ugyanis az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és az óceániai régióból küldött pályaműveket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik