Furcsa levelet juttatott el a Budavári Önkormányzathoz az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkára – olvasható a kerület Facebook-oldalán.
Az egy lakossági bejelentésre hivatkozó, augusztus 16-án kelt levél szerint az idegenvezetők
sok esetben igen méltatlan módon
mutatják be az 1774 és 1790 között a Habsburg-birodalom első számú katonai vezetőjének számító hadvezér, a korábban budai kormányzóként (1763-1764) is működő Hadik András az Úri és a Szentháromság utcák találkozásánál álló lovasszobrát, ez a viselkedés pedig
joggal zavarhatja az itt élőket és bánthatja azokat, akik a huszár hadvezér iránt tiszteletet éreznek. A műemléki védelem alatt álló, a világörökség részét képező történelmi Városnegyed hangulatát megzavaró frivol viselkedés moderálása, megítélésünk szerint társadalmi igény
– tették hozzá.
A tizenéve darabjaira tört magyar műemlékvédelmi rendszer romjai felett álló helyettes államtitkár lezárásként kérte V. Naszályi Márta polgármester szíves együttműködését abban, hogy az örökségvédelmi hatósággal egyeztetett kialakítású táblával, vagy
a közterület-felügyelet eszközével segítse elő a kialakult bántó gyakorlat megszüntetését!
A kerület Facebook-posztjában jelezte: előkészítették a válaszlevelet, amiben ismertették a kapcsolódó hiedelem hátterét, kitérve több másik hasonló történetre, sőt, arról is szót ejtettek, hogy a Várban lakók
Ettől függetlenül a levél egy részletét mégiscsak jogosnak tartották, így ígéretet tettek arra, hogy a Vastagh György egyik legismertebb munkájára való mászás balesetveszélyességére, illetve az ebből fakadó rongálás lehetőségére
A szeptember 13-án született válasz tartalmát a Budavári Önkormányzat eljuttatta a szerkesztőségünkhöz, ami valóban kitért a fentebb említett témák mindegyikére.
A rövid írás szerint a szokás az ötvenes években kezdődött, mikor a Műegyetem hallgatói a közelben lévő, főleg villamoskari diákokkal teli kollégiumból – ezt az épületet évek óta alakítják már vissza Pénzügyminisztériummá, súlyos összegekből visszaépítve azt eredeti méretére – a vizsgájuk sikerességét akarták biztosítani a ló heréjének kifényesítésével, ez mára azonban átalakult, így mostanában inkább az eredményes érettségi miatt érkeznek ide a diákok.
A szerencsehozó lóhere legalább négyszáz éves, valamikor a lovak heréjére is kiterjesztett írott történelmére is visszautaló írás így folytatódik:
Meggyőződésünk szerint, ha Hadik András lovasszobrához nem kapcsolódna ez a legendárium – amely mostanra már-már kultúrtörténeti értékké is vált –, szinte senki nem keresné fel és nem akarná megtekinteni a szobrot. Így vált híressé Veronában a legendás Júlia-szobor is, amelyről a babona úgy tartja, hogy aki a mellét megérinti, rátalál az igaz szerelemre, a prágai Nepomuki Szent János-szobor, melynek megérintése szerencsét hoz, vagy a Trevi-kút, amely visszavisz Rómába. Ezek a példák is azt igazolják, hogy a szobor ábrázoltjára nézve ezek a szokások nem hordoznak sértő felhangot. […].
A kerületnek mindemellett az idegenvezetők mondandójával szemben sincs ellenvetése:
Érthetőnek tartjuk, hogy az idegenvezetők szívesen mesélnek történeteket egy-egy helyszínről, hiszen ez a turisták számára élvezetesebb és emlékezetesebb, mint a száraz történeti tények
– tették hozzá.
