Június 20-án 11 órától, a Fiumei úti sírkertben vesznek végső búcsút Máthé Erzsi színművésztől – közölte szerdán Facebook-oldalán a budapesti Katona József Színház.
A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint Budapest díszpolgára címmel kitüntetett színművész, a Katona József Színház alapító tagja május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt hunyt el. Máthé Erzsit a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti.
Máthé Mertz Erzsébet néven született Budapesten 1927. május 16-án. A kereskedelmi iskola után titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ezután főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda. Friss diplomásként 1948-ban a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, 1952-től a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.
Rendkívül sokoldalú művész volt, alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Kiváló humorérzéke, karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült; a televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.
Színházi karrierje mellett több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű televíziós változatában. Minden elismerést megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet: kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.
