Kultúra

A Budapest Sportarénában ünnepli negyvenedik születésnapját az István, a király

Urbán Tamás / Fortepan
Urbán Tamás / Fortepan
A produkcióban a Magyar Állami Operaház Gyermekkara mellett egy 120 fős tánckar és egy hatfős rockzenekar is közreműködik majd.

Másfél órás élményszínház, a közönség bevonása, három színpad, gyermekkórus és tánckar várja a nézőket az István, a király című rockopera új, 40. születésnapi dupla előadásán augusztus 19-én a Budapest Sportarénában – írja az MTI.

Nem az a kérdés, hogy István vagy Koppány, mert a közönség már eldöntötte, hogy István és Koppány. Ez a kétpólusosság olyan egyedülálló energiaforrás, amire valóban büszkék lehetnénk, és itt az ideje, hogy ezt megértessük magunkkal

– mondta Novák Péter, az előadás rendezője a produkció csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Minden idők legsikeresebb hazai rockoperáját Szörényi Levente és Bródy János írta és 1983-ban, a városligeti Királydombon mutatták be.

A mostani rendezésben István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes, Tordát Köteles Leander, Asztrikot Orosz Ákos, Vecelint Kardos-Horváth János, Laborcot Borbély Richárd, a főurakat Pallag Márton,

Sámánt pedig a szerzők engedélyével egy nő, Sena Dagadu alakítja.

Rosta Mária producer az eseményen elmondta, hogy megpróbálják az elmúlt negyven év egyik legérdekesebb, és mindenképpen legnagyobb előadását megcsinálni.

A produkcióban a Magyar Állami Operaház Gyermekkara mellett egy 120 fős tánckar és egy hatfős rockzenekar is közreműködik.

Az augusztus 19-i első előadásra úgy kelt el minden jegy, hogy István- és Koppány-jegyet árusítottunk, és az emberek mindkettőt vették. Az előadás főszereplőjének a közönséget szánjuk, közös éneklés lesz, miközben három helyszínen, az István-, a Koppány-színpadon, valamint középen egy szakrális térben zajlanak az események. A százhúsz néptáncos közreműködése tisztelgés az 1983-as bemutató, az egykori legendás Táncháztalálkozók, egyben édesapám, Novák Ferenc előtt – fejtette ki a rendező.

Az István, a király zeneszerzője, Szörényi Levente az MTI-nek nyilatkozva elmondta: negyven évvel ezelőtt, a rockopera bemutatóján nem gondoltak arra, milyen sikertörténet lesz a darab.

Amikor 1983 nyarán a törökbálinti stúdióban a hangfelvételt kevertük, kicsit el voltam szontyolodva. Úgy éreztem, lehet, hogy nem olyan jó, amit csináltunk, de úgy látszik, tévedtem

– tette hozzá.

Bródy János szövegíró felidézte: a királydombi előadás után sokan vélekedtek úgy, hogy egy fantasztikus darab született, ő azonban egy kicsit rezignáltan azt mondta, hogy ha harminc év múlva is emlékeznek majd a darabra, akkor jól dolgoztak. Így is lett.

Szörényi Levente szerint valamit nagyon eltaláltak, holott a darabban mindössze örök igazságoknak tűnő sablonok hangzanak el:

A zene és a szöveg együttműködése hozta azt, hogy mindenki megtalálja benne, ami a saját világának megfelel, és ezeket a gondolatokat, érzéseket a végén a Himnusz olvasztja össze.

A darab megmutatja, hogy mindannyiunkban van István és Koppány is, ami hihetetlen erőforrása a magyar kultúrának, és a végén mindenki érzi, hogy így vagyunk együtt magyarok – fűzte hozzá Bródy János.

Az előadás ruháit Horányi Juli tervezte, a díszlettervező Tóth Kázmér, a zenei vezető Károly Kati és Brucker Péter, a dramaturg Bányai Gábor.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik