Hungarikum lett a höveji csipke és a pozsonyi kifli, kiemelkedő nemzeti érték a lángos

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében mostantól a höveji csipke, illetve a pozsonyi kifli is hungarikumnak számít – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárca vezetője hozzátette: az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a XIX. századig nyúlik vissza, és gyorsan hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron vármegyei községnek, sőt,

az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel is jutalmazták.

A 2017 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének részét képező népművészeti csoda mellett a téli ünnepek hagyományos magyar süteményének, a pozsonyi kiflinek is jutott hely a listán, aminek

első ismert receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert.

A Magyar Értéktár ezzel egyidőben történt bővítéséről a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos számolt be: V. Németh Zsolt közölte, hogy

kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost, amit ma már nem csak a magyarok ismernek és szeretnek, valamint a kubikusságot, ami a XIX. század második felében, az alföldi csatorna-, út- és vasútépítések idején vált híressé mint jellegzetesen magyar vándormunkás tevékenység.

A Hungarikumok Gyűjteményébe ezekkel együtt immár nyolcvanhét, a Magyar Értéktárba pedig százötven érték tartozik.