Az áprilisi magazin fő témája a Harmadik Birodalom, Hitler és a nácik hatalmának megszilárdulása, majd összeomlása. Összesen öt cikk foglalkozik a hitleri birodalommal, de nem csupán a politikával és a háború alatti évekkel, hanem a náci Németország hétköznapi életével, a gyerekek és az átlagemberek sorsával is.
Mivel etették a nácik Németországot?
A címben feltett kérdés részben az ideológiára vonatkozik. A hithű nácik kinevelése természetesen fontos része volt a rendszernek, ezért már gyerekkorban igyekezték bevonni a németeket a nemzetiszocializmus bűvkörébe. A fiúknak és a lányoknak is több szervezetet hoztak létre, ezek közül a legismertebb a Hitlerjugend. Eleinte a párt utánpótlásaként, majd a háborús Németországban elengedhetetlen munkák elvégzésére szolgált. Végül már a fronton is számítottak a gyerekkorú fiatalokra, akiknek a fanatizálását és mozgósítását igen magas szinten követelte meg a hitleri birodalom. A német ifjúság felrázásának, kiképzésének és bevetésének részleteit Vitári Zsolt történész írja meg a lapban.
Visszatérve a németek etetésére: a nácik arra is igen nagy hangsúlyt fektettek, hogy mit tegyenek a nemzet asztalára. A Harmadik Birodalomban az evés-ivás ugyanis nem számított magánügynek: az állampolgárok az étkezés során is bizonyíthatták hazaszeretetüket és áldozatkészségüket. Mivel az első világháborús tapasztalatokból kiindulva a nácik el akarták kerülni a szövetségesek blokádja miatti éhínséget, az országot önellátásra próbálták átállítani, ennek azonban súlyos ára volt. Lisa Pine történész kimutatja, hogy nem pusztán a hiánycikkek növekvő száma és a pótlásukra kitalált „alternatív” ételek jellemezték ezt az időszakot, hanem a Szovjetunió 1941-es megtámadásának és a korábbi német–szovjet szövetségnek is az egyik fontos oka a németek táplálása volt.
Három további írás is foglalkozik a Harmadik Birodalommal és annak elnyomó gépezetével. Megismerünk többek között egy különleges embert, aki meg akarta ölni Hitlert, és majdnem sikerrel is járt. Roger Moorhouse történész szerint mindössze 13 percen múlt az, hogy a müncheni sörpuccs 1939-es évfordulóján tartott Hitler-szónoklatra időzített, hatalmas erejű bomba nem pusztította el a náci vezért is. A megmenekülést nem saját szemfülességének vagy az SS-nek köszönhette Hitler, hanem az időjárásnak: mivel Münchenre leszállt a köd, Hitler kénytelen volt repülő helyett vonatra szállni Berlin felé, így a tervezettnél előbb hagyta ott a sörcsarnokot.
A címlapos összeállítás következő cikke a holokauszt kezdeteiről szól. Még mielőtt Auschwitz haláltáborát egyáltalán elkezdték volna építeni, már több mint egymillió embert, főként zsidókat öltek meg Kelet-Európában a nácik. James Bulgin a holokauszt korai szakaszának történetén keresztül mutatja meg, hogyan nőtt ki az elnyomás és kegyetlenség politikájából a nyílt megsemmisítés célja.
Zárásként a Harmadik Birodalom végnapjaira kerít sort a magazin. A második világháború utolsó hónapjaiban a birodalomra lassú fuldoklás várt, mivel Hitler egyre inkább elszakadt a valóságtól, s ez több millió honfitársa halálát okozta. A náci Németország világhírű kutatója, a Cambridge-i Egyetem professor emeritusa, Richard J. Evans vázolja fel a náci Németország véres összeomlásának történetét, egészen Hitler és újdonsült felesége, Eva Braun öngyilkosságáig a Berlin alatti bunkerben.
Új sorozat Budapest történetéről
Idén lesz 150 éve, hogy Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Magyarország mai fővárosa. A jeles évfordulóhoz kapcsolódva a BBC History magazin 6 részes sorozatot indított Budapest történetéről, a cikksorozat áprilistól szeptemberig jelenik meg. Az első rész a rómaiakkal foglalkozik.
A rómaiak előtt már a kelták is megtelepedtek a mai főváros területén, az i. e. 4. században. Az 500 évvel későbbi római hódítás nyomán előbb a katonai, majd a polgári település indult rohamos fejlődésnek, és a rangemelkedés – vagyis a provincia székhelyévé válás – után Aquincum egyre jelentősebb szerepet töltött be. A terjeszkedés, a virágkor, majd a hanyatlás az 1. századtól az 5. századig tartó állomásait Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeum igazgatója mutatja be.
A 84 oldalas magazin szerzői szokás szerint változatos korokba kalauzolnak, így a kora újkor, a 16. század is sorra kerül. 8 életpályát ismerhetünk meg, az elítélt boszorkánytól a fantáziadús könyvkiadón és a nép orvosán át a királynő előtt is fellépő ballada-énekesnőig. Egy interjúban arról esik szó, hogy miért gondolták barbárnak elődeink gyereknevelését és miként vélekedtek furcsa szokásaikról a Kolumbusz felfedezése után önként vagy kényszerből Európába érkező indiánok. Hosszabb cikk szól a középkori portugál grófság, majd királyság hatalmi intrikáiról, valamint két külföldiről, egy Nobel-díjas norvég íróról és egy amerikai diplomatáról, akik a 19–20. században markáns véleményt alkottak Magyarországról: az előbbi elítélte, az utóbbi támogatta a magyarok politikai törekvéseit.
Ahogy említettük, ezúttal is járul egy 8 oldalas melléklet a laphoz, amelyben Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója elemzi az orosz–ukrán háború alakulását 2022. februárjától napjainkig. A jegyzetekkel és térképekkel ellátott tanulmányt az olvasók a lap belső oldalai között találják meg, külön füzetbe kötve.
Történelmi évfordulók, hírek és érdekességek
A magazinban ezúttal is helyet kaptak a színes történelmi hírek, érdekességek, új kutatások. Az áprilisi számból például megtudhatjuk, hogy tényleg megjutalmazta-e koronája elrablóját az egyik angol király, mi köze a 17–18. századi parókadivatnak a szifiliszhez, kiről mintázta Shakespeare a fekete szereplőit, és melyik volt a valaha volt legdrágább postai küldemény?
A fontos évfordulók közül a lap főszerkesztője, Romsics Ignác történész, akadémikus kettőt választott ki: az 1848-as áprilisi törvények elfogadását és a német nemzetgyűlés előparlamentjének megalakulását. Az állandó rovatokból említésre érdemes az omladozó, romos kárpát-medencei kastélyokat bemutató cikksorozatot, ebben most a tengelici kastélyvilág nyolc kúriája szerepel. A híres római császárokat soroló rovatban Traianus uralmáról olvashatunk. A magazin rendszeresen készít interjúkat a honfoglaló, kalandozó magyarok életét kutató legavatottabb szakemberekkel, ezúttal a honfoglalás kori sírleletek tanulságairól készült beszélgetés.
A bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin legfrissebb, áprilisi száma a magyar és a világtörténelem kedvelőinek is sok újdonsággal, meglepő információval szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin írásai rendszeresen megjelennek a 24.hu hírportál Tudomány rovatában: itt olvashatók.
A BBC History 2023. áprilisi számának tartalmából:
- Hitler birodalma: Mire kellett a Hitlerjugend? Mivel etették a nácik a németeket? Ki akarta megölni Hitlert? Hogyan épült ki a holokauszt? Miként bukott el a Harmadik Birodalom?
- Exkluzív, 8 oldalas melléklet: Rácz András az orosz–ukrán háború egy évéről.
- Új sorozat: Budapest története 6 részben, a római kortól a rendszerváltásig.
- Hogyan látták az indiánok a gyarmatosító Európát?
- Intrikák a hatalomért: középkori portugál trónharcok.
- Hírünk a világban: a Nobel-díjas norvég író és az amerikai diplomata véleménye a 19–20. századi Magyarországról.
- Mi derül ki a honfoglalás kori sírleletekből?
- Traianus császár, az igazságos.
- Elfeledett kastélyvilág Tolnában.
- Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!
