Faragott Himnusz-domborművet avattak a Képviselői Irodaházban

Felavatták Smídt Róbert fafaragó művész Himnusz című domborművét a legtöbbek számára Képviselői Irodaházként ismert Barankovics István Irodaházban pénteken – írja az MTI.

A tölgyfából faragott, öt méter hosszú és két méter magas, mintegy nyolcmázsás táblakép a magyarság történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól kezdődően az 1956-os forradalomig.

A pénteki budapesti ünnepségen Latorcai János (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a Himnusz olyan korszakban született, amelyben a birodalmi beolvadás és a nemzeti lét megerősítése között kellett választania a magyarságnak.

A dombormű e tekintetben egy hasonló korban emlékeztet minket arra, hogy eleink mily sokszor és mekkora áldozatokat hoztak nemzeti megmaradásunk érdekében

– mutatott rá, majd hozzátette:

az alkotás minden nap emlékeztetheti a mellette elhaladókat, hogy a történelem jó oldalán állók mindig azok voltak, akik múltunk zivataros évszázadaiban a nemzeti függetlenségünk kivívásáért harcoltak. Sem Ferenc József, sem Rákosi Mátyás, de a trianoni utódállamok vezetői sem tudták elfogadni, hogy a Himnusz nemzeti összetartozásunk egyik legfőbb kifejezőjévé vált. Ezért is kulcsfontosságú, hogy Alaptörvényünk a Himnusz első sorával kezdődik.

Latorcai a „hihetetlen aprósággal kidolgozott”, hat éves munkával (2010-2016) megszületett mű anyagára utalva kijelentette:

 a fák természetüknél fogva emlékezetnek minket a mögöttünk hagyott esztendőkre, hiszen a törzs közepéből kiinduló évgyűrűk jelzik, hogy mely évek voltak kedvezőek és melyek hoztak megpróbáltatást, szenvedést,

majd rámutatott:

a dombormű is a középpontból indulva, az évgyűrűkhöz hasonló spirális szerkezetet követve indítja meg a történelmünket felölelő emlékezetfolyamot, mely híven tükrözi a magyar nép zivataros századait. Az, hogy megmaradtunk, isteni segítség nélkül szinte elképzelhetetlen. Erre utal a dombormű felső részén megjelenő arkangyalpár és a Szent Korona is.

A táblakép első bemutatójára Tatán, 2017-ben került sor, azóta pedig több magyar városban, illetve a Felvidéken is bemutatkozott – ebben a 2018-as anyagban a művész maga beszél a mű születéséről:

A 2016-ban Balog Zoltán által „magas színvonalú munkáiért” a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával elismert, a felvidéki Szőgyénben élő Smídt Róbert korábban olyan munkákat jegyzett, mint a pilisszántói Csillagösvény Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, illetve Boldog Özséb és Mátyás alakját mutató tagjai (2007-2008), a szomszédos Makovecz-féle kápolna keresztje és két, Szent Koronát tartó angyala (2011), illetve a Donnál súlyos veszteségeket elszenvedő tatai Szent István 3. honvéd gyalogezred emlékműve (2011).