2023. január 1-jétől Magyarországon szabadon felhasználhatóvá válik egy sor művész alkotása, lejár ugyanis az azokat védő szerzői jogi védelem. Az alkotók között van Molnár Ferenc is, így A Pál utcai fiúk feldolgozása minden eddiginél egyszerűbbé válik – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hangsúlyozva, hogy ez persze nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel.
Molnár Ferenc olyan művei, mint A Pál utcai fiúk, a Liliom vagy Az üvegcipő mellett Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai, Szász Gyula matematikus tudományos publikációi, Paul Éluard költeményei, az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun, valamint a mexikói Mariano Azuela regényei, a Maja, a méhecskét is jegyző német Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, illetve Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei 2023. január 1-jétől válnak közkinccsé, így szabadon felhasználhatóvá Magyarországon.
Azért éppen ekkortól, mert a hazai (és egyébként az EU legtöbb országában érvényes) szabályozás szerint egy mű létrejöttétől kezdve egészen alkotója halála után még hetven évig van szerzői jogi védelem alatt, Molnár Ferenc pedig, ahogy a többi, most említett alkotó is 1952-ben hunyt el. Fontos azonban észben tartani, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, vagy a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.
A szerzői műveket csak meghatározott ideig védi a szerzői jog, ennek időtartama országonként változó lehet. Az Európai Unió legtöbb tagállamában ez az időtartam a mű megszületésétől fogva a szerző halálát követően még hetven évig tart, Jemenben ez a szám mindössze harminc, Mexikóban viszont száz év.
