Az ókori világ egyik leghíresebb temploma, az egy ideig még mecsetként is hasznosított athéni Parthenón a XIX. század folyamán Rómába került szobordarabjait szolgáltatja vissza a Vatikán – írja az MTI a Vatican News nyomán.
A hír szerint a kétezerötszáz éves szobortöredékek a Pallasz Athéné istennőnek szentelt ókori templomból származnak, mostanáig pedig a Vatikáni Múzeumban őrizték, így évente több mint hatmillió látogató csodálhatta meg őket.
Az Akropoliszon emelt templom darabjai az 1800-as években kerültek a XVI. Gergely pápa által alapított pogány gyűjteménybe, ami a később a nagyközönség előtt is megnyitott Vatikáni Múzeum antik gyűjteményének alapja lett.
Az első szobordarab egy
A jelenetben Poszeidón isten is szerepelt, aki Athénével Attika megszerzéséért küzdött.
A Vatikáni Múzeum adatai szerint a lófej a templomon volt egészen 1674-ig, majd 1688-ban Marcantonio Giustiniani velencei dózse saját római palotájába szállíttatta, ahonnan 1823-ban került a pápai gyűjteménybe.
A másik darab
A harmadik szobortöredék
A Parthenón márványalkotásait Pheidiasz szobrászműhelyének tulajdonítják.
A vatikáni közlemény szerint a szobordarabok visszaszolgáltatását maga Ferenc pápa kezdeményezte, aki az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak juttatja el őket a közös ökumenikus út jegyében.
A két vezető legutóbb december elején, ciprusi és athéni látogatásuk során találkozott egymással – akkor Ferenc pápa elismerte a katolikusok által elkövetett hibákat, és egységre szólított fel.
A Parthenón díszeinek legnagyobb része, a százhatvan méter hosszú fríz fele egyébként a londoni British Múzeumban látható. Athén folyamatosan követeli ennek a visszaszolgáltatását, eredményt ez azonban nem hozott, bár márciusban már az UNESCO is megállapodást sürgetett a műkincs sorsáról.
