A 2019-ben elstartoló Halott vagy (Dead to Me) első látásra egy könnyed kis komédiának tűnhetett, amely majd megadja az esélyt Christina Applegate-nek, hogy megismételve a Rém rendes család sorozatsikerét a saját reneszánszát hozza el az ötvenhez közelítve. Aztán kiderült, hogy nem egy sokadik tucatdramedyről van szó, hanem meglepően érett fekete komédiáról: a Halott vagy gyászról, halálról, életről szólt, csupa összetört ember tolmácsolásában. Nem véletlen, hogy zajos sikert aratott, jól eltalált mértékben volt egyszerre humoros és szomorú, morbid és szerethető, megríkató és sírva nevettetős, Applegate és Linda Cardellini kettőse pedig szintén éles ellentétpárként alkotott tökéletes duót.
A sorozat a halál körül forgott már az elejétől kezdve: Jen és Judy egy gyászterápiás csoportban találkozik, ahová mindketten veszteségeik miatt érkeznek. Jen férje egy cserbenhagyásos balesetben meghal, Judy pedig látszólag szintén vőlegényét gyászolja, de valójában egy cserbenhagyásos balesetben bűnös – nem nehéz kitalálni, miként érnek össze a szálak. A félórás részek több vonalon haladnak: vérbeli dramedy, ahogyan a két nő kibontakozó barátságával enyhül Jen magatehetetlen dühe, emellett csavaros krimi, a nagy barátkozás közben ugyanis a nyomozás egyre közelebb jut Judyhoz, csak idő kérdése, mikor tudja meg Jen, ki is az újdonsült kebelbarátnője. A Halott vagy másik nagy erénye, hogy remek főszereplőpárost vonultatott fel: a megkeseredett szupercinikus Jen és a tüneményes, mindenki által kedvelt Judy nem is állhatna távolabb egymástól, önmagában mindkettő rettentően idegesítő karakter, párosuk mégis telitalálat.
A második évad továbbvitte a sírva nevettetést, és még hozta ugyan a szerethető szintet, már kicsit szétcsúszott: újabb csavarok, gyilkosságok és ikertestvérek bonyolították a szereplők életét, amely ugyan még mindig szórakoztatott, de érezhető volt, túl sokáig már nem lehet húzni ezt a történetet. Tudták ezt az alkotók is: a befejező harmadik évadra annyi feladat hárult, hogy kibogozza ezt a szövevényes sztorit, mindenki sorsát elrendezze, és jóleső véget adjon a sorozatnak. És végre a Rém rendes család rajongóinak nedves álma is teljesüljön: közös jelenetet kapott Applegate és Katey Sagal, akik a nyolcvanas-kilencvenes évek ikonikus sorozatában anya-lánya párost játszottak.
A sors kegyetlen fintora azonban más célt is tartogatott a befejezésnek, amelynek ténye mellett nem lehet elmenni a legújabb évad elemzése során sem, hiszen akaratlanul is egészen más megvilágításba helyezi a történetet: Applegate a harmadik évad forgatása közben jelentette be, hogy szklerózis multiplexben szenved. A munkálatok emiatt öt hónapra leálltak, sőt, az is felmerült, hogy a már leforgatott részeket próbálják jobb híján egésszé gyúrni, ám Applegate határozott volt: be akarta fejezni a sorozatot.
A színésznő a New York Timesnak úgy mesélt a munkáról, mint a legnehezebb dologról, amit életében tett, amely nem véletlen: a betegség következtében nagy nehézségek árán, bottal tudott csak mozogni, ráadásul rövid idő alatt közel húsz kilót hízott. Az interjúban felidézte, hogy a lakókocsijából sem tudott segítség nélkül kiszállni, a forgatáson pedig kerekesszékben hordozták. Az évadot végül a tervek szerint tényleg befejezték, Applegate emberfeletti küzdelmeinek köszönhetően méltó lezárást kapott a sorozat. Nem árt hozzátenni, hogy a sorozat sorsa már bőven a diagnózis előtt eldőlt: még 2020 elején jelentették be, hogy a harmadik évaddal zárul a sorozat, ráadásul a showrunner Liz Feldman is azt nyilatkozta, rövid sorozatot akart, és a producerekkel – köztük Applegate-tel – is úgy érezték, kreatív szempontból a helyes döntés három évad után lezárni a sztorit.
Arról egyik alkotó sem beszélt, mennyiben változtattak a forgatókönyvön Applegate betegsége miatt, de például a súlyfeleslegre ad a történet racionális magyarázatot, és az is szembetűnő, hogy a színésznő sokkal kevesebbet mozog a többiekhez képest. Ennek ellenére távolról sem az a helyzet, hogy egy látványosan beteg színészt mutogatnak öncélúan a sorozatban, hanem Applegate valóban pont úgy teszi a dolgát, mint színésztársai. Amiről viszont nehezebb nem tudomást venni, az a búcsúhangulat, amely egyrészt a sorozat búcsúja, de sokkal inkább Applegate-é, akinek vélhetően ez volt az egyik, ha nem az utolsó szerepe. A nemrég a hollywoodi hírességek sétányán csillaggal kitüntetett színésznő ugyanis azt nyilatkozta, minden bizonnyal Jen Harding lehet az utolsó szerepe, nem tudja ugyanis, mennyit bír még.
A Halott vagy harmadik évada kap még néhány csavart, remek dialógust és poént, de nem akarja megváltani a világot, jól érezhetően minden a lezárásról és a búcsúról szól, ráadásul nem csak emiatt áthallásos: a sztoriban szintén előkerül egy halálos betegség. Kár tagadni, hogy az előző évadokhoz képest érezhetően veszített lendületéből a sorozat, a konfliktusokat is kissé sután vágták el, ám az Applegate-Cardellini duót valószínűleg úgy is elnézné hosszú évadokon keresztül az ember, ha csak egy kanapén ülnének és boroznának. Még akár a szirupos jelző is felmerülhet a harmadik évaddal kapcsolatban, de elég erős a fanservice ahhoz, hogy még a megbocsáthatóság határán belül maradjon.
Nem rajtam múlik, hogy az emberek mit éreznek: imádják, utálják, vagy csak arra tudnak majd koncentrálni, hogy »nézd a nyomorékot«. Biztos vagyok benne, hogy lesznek emberek, akik ezen nem tudnak túllendülni. Persze, mindenkinek szíve joga, de nagyon remélem, hogy többen lesznek azok, akik képesek lesznek erre, és egyszerűen csak élvezik ennek a két nőnek a búcsúját
– nyilatkozta a színésznő.
Szerencsére az utóbbi valósult meg, és nem csak azért, mert a körülmények megszépítik az élményt. A Halott vagy szerencsére bőven több annál, hogy egy beteg színésznő hattyúdala legyen még akkor is, ha nagy valószínűséggel tényleg ez Applegate utolsó szerepe. A sorozat végső soron visszatér ahhoz, amivel kezdődött: a gyászhoz, a megváltoztathatatlan elfogadásához, a továbblépéshez. Sorozatbúcsúnak tökéletes, karrierbúcsúnak szívszorító.
Halott vagy (Dead to Me), 2022, a harmadik, befejező évaddal együtt a teljes sorozat elérhető a Netflixen. 24.hu: 7,5/10