A kilencvenes években azt hittük, véget ért a kommunizmus. De az ukrajnai háború azt mutatja, hogy a birodalom csak most fog szétesni – mondta Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz író csütörtökön Budapesten.
A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével M. Nagy Miklós műfordító, a nő műveinek magyar fordítója és kiadója beszélgetett a nyitóeseményen, ahol az oknyomozó újságíróként is sikeres Alekszijevics hangsúlyozta:
Ami ma Oroszországban történik, azt fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin nélkül már legyőztük volna Lukasenkát, de az orosz elnök támogatásával eddig ez nem sikerülhetett.
A dokumentarista prózájával, illetve a női látásmód a történelem témakörébe emelésével világhírűvé vált, hetvennégy éves Szvetlana Alekszijevics – akinek az este folyamán a Budapest Nagydíjat is átadták – felidézte, hogy a második világháború után gyerekként számos beszélgetés szem- és fültanúja volt a falujában élő nőkkel, akik a megélt borzalmak és fájdalmak ellenére mégis szeretettel tudtak beszélni az életükről, illetve gyerekeikről.
Később, már újságíróként, az egyetem elvégzése után értettem meg ezeknek a nőknek a csodálatos bátorságát. A nők történetei, elbeszélései addig hiányoztak a történelemből és az irodalomból is, hiszen mindenütt a férfiak nézete uralkodott. A nők másként látták a részleteket: a háborúból nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények szenvedéseire is emlékeztek.
A halott férjéről beszélő asszony olyan egyszerű, pontos szavakat használt, ahogy az Shakespeare vagy Dosztojevszkij műveiben olvasható
– mondta.
A fehérorosz írónőnek, aki 2015-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat, kétszer – 2000-ben és 2020-ban – is el kellett hagynia hazáját, így jelenleg Németországban él.
Az eseményen ennek okáról is beszélt – elmondta, hogy Lukasenka elnök azért a félelemért bünteti népét, amelyet két évvel ezelőtt, a rezsimje elleni tüntetések idején át kellett élnie.
Engem megfigyeltek, félő volt, hogy elvisznek, de az európai uniós országok diplomatái a védelmemre siettek, vigyáztak rám. Egy reggel mégis távoznom kellett, és bár 50 ezer embert letartóztattak, tíz-tizenöt éves börtönbüntetésekre ítélték őket, az ellenállás nem szűnt meg Fehéroroszországban. Nemrég diákok siklattak ki egy Ukrajnába hadieszközöket szállító vonatot
– tette hozzá.
Az 1948-ban, Ukrajnában született, de Fehéroroszországban felnőtt írónő dokumentarista műveiben a XX. századi szovjet és poszt-szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy épp a csernobili atomkatasztrófa – Az utópia hangjai címmel született ötkötetes regényciklusát aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján írta meg.
Kötetei több mint ötven nyelven és országban jelentek meg , ezek pedig világszerte filmek, színdarabok és rádiójátékok egész sorát ihlették: Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált például a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. Magyarul eddig nyolc kötete jelent meg, köztük a Csernobili ima és az Elhordott múltjaink.
Szvetlana Alekszijevics februárban a világ több mint ezer írójának egyikeként levélben fejezte ki szolidaritásár Ukrajnával és ítélte el az orosz inváziót, egyben a vérontás azonnali befejezésére szólítottak fel.
