Dragomán György húsz kipróbált tippet osztott meg a Facebookon követőivel azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet olvasó emberekké nevelni a gyerekeket. Szerinte ugyanis, bár
a szavakra épülő történetmesélés túl régen jelen van az emberi civilizációban ahhoz, hogy csak úgy véget érjen, de szülőként és emberként nekünk is van felelősségünk abban, hogy olvasó embereket neveljünk magunkból, egymásból, a gyerekeinkből.
Tippjei közül az első a példamutatás: ha a gyerekek azt látják, hogy mi magunk olvasunk, megbeszéljük olvasmányélményeinket, az megadja a megfelelő alapot. Segít az is, ha rendszeresen felolvasunk, de nem csak a gyerekeknek, hanem egymásnak is, egész regények felolvasása például szerinte nagyon jó házasságterápia, és az is beépülhet a családi programok közé, hogy egy térben, de ki-ki a maga könyvét olvassa. A fehér király és a Máglya írója szerint a hangoskönyveket is érdemes mielőbb életünk részévé tenni, hosszabb autóutakon például szerinte ez kihagyhatatlan. Egy hangulatos olvasókuckó is meghozhatja a gyerekek kedvét, és a könyvesboltok, könyvtárak, könyves rendezvények, dedikálások is jó, ha az életünk részeivé válnak. Dragomán szerint az is fontos, hogy ne csak a magasművészet és szépirodalom férjen bele, példákat is hoz a populáris műfajok előnyeire:
Ne féljünk a képregényektől, adjunk azt is bátran a kezükbe, a nyelvtanulásnál is nagyon jól jönnek majd, hagyjuk, hogy ők is ajánljanak nekünk, olvassuk mi is el azt, amit ők szeretnek, beszéljük meg velük. (Gyerekeimnek hála, felnőtten elolvashattam a Tintint vagy a Bone-t, szuper volt.) Ne féljünk a ponyvától, adjunk nyugodtan sci-fit, krimit, lányregényt a kezükbe, a lényeg, hogy könyv legyen
– írja, később hozzátéve, hogy a könyvek különböző formájú adaptációit is érdemes beemelni, legyen szó filmekről, sorozatokról, akár videojátékokról is. Szerinte fontos, hogy abba lehessen hagyni a gyereknek nem tetsző könyveket, de ezzel együtt érdemes ránevelni, hogy el tudja mondani, mi és miért nem tetszik neki, így a gyerek az értelmes véleményformálást is tanulja. Dragomán kiemeli: nem kell megijedni az olvasásmentes időszakoktól, sőt, attól sem, ha minden igyekezet ellenére sem kap rá a gyerek a könyvolvasásra, ilyenkor szerinte
ne adjuk fel, időről időre próbáljuk újra, van aki csak a húszas éveiben kap rá az olvasás ízére.
