Az angyalföldi Mosoly utca 25. esete tavaly év elején került hirtelen a figyelem középpontjába: a Rákos-patak egykori északi medre, a századforduló után lassan feltöltött Köszörűs-árok helyén, alig néhány hónappal Budapest 1945-ös ostroma után született, háromemeletes házat ugyanis egyik napról a másikra életveszélyessé nyilvánították, lakóinak pedig mindössze huszonnégy órát adtak a kiköltözésre.
A várható hosszú élettartam helyett a lakásínség minél sürgősebb enyhítését szem előtt tartó építők a munkálatok során több hibát is elkövethettek:
Nem meglepő, hogy már 1956 után szükség volt a ház megerősítésére, a problémákat ez azonban távolról sem szüntette meg, sőt, a gondok a rendszerváltás után csak sűrűsödtek.
Az önkormányzati lakásokban élőknek az 1994-ben született lakástörvény lehetőséget adott az otthonuk megvásárlására – a következő évben ennek apropóján született értékbecslés már
a harminc lakás közel fele, tizennégy azonban mégis gazdára talált, hiszen az emberek bíztak benne, hogy a továbbra is többségi tulajdonos – 53 százalékot birtokló – önkormányzat a jövőben segít majd a felújításban.
Ez az optimizmus végül nem igazolódott: a kerület 2006-ban a falak vizesedését gátló oldattal próbálta megmenteni a legrosszabb állapotú D lépcsőházat, más, nagymértékű javításra azonban nem került sor, bár a témában írt korábbi cikkünk szerint az aládúcoláshoz, a falak megerősítéséhez, illetve a tető javításához szükséges 213 millió forintot az önkormányzat kész lett volna előfinanszírozni.
A történet itt akár jó irányba is fordulhatott volna, előbb azonban a tulajdonosok egy részével nem sikerült felvenni a kapcsolatot, majd a kiviteli tervek elkészítésére nem akadt építész, végül pedig a kivitelező megtalálására okozott sokáig áthidalhatatlan problémát. 2018-ban végül már minden készen állt a munkák megkezdésre, az építőanyag-árak növekedése, illetve a további állapotromlás azonban meghiúsította a projektet.
A ház közös képviselője az önkormányzat javaslatára végül talált egy befektetőt, aki nem csak fizetett volna a sokszor használhatatlan lakásokért, de a bontás, illetve egy negyvenlakásos társasház építését is finanszírozta volna. Rövidesen ez az ötlet is elhasalt, mivel a kerület a befektető személyéről, valamint az utód terveiről semmiféle tájékoztatást nem kapott, így nem hajtotta végre a kerületi építési szabályzat szükséges módosításait.
Az ügy végére végül Budapest Főváros Kormányhivatala tett pontot: 2020 novemberében hat hónapot adott a lakóknak a kiköltözésre, a következő év januárjában ezt azonban hirtelen huszonnégy órára módosította. Ennek kapcsán megjelent írásaink egyikéből kiderült, hogy a kerület augusztusban aukción,
A próbálkozás sikerrel járt, sőt, a győztes cég – ami egyedüliként licitált – rövidesen a teljes ház tulajdonosává vált, így október elején megindulhattak a bontási munkálatok. Ezek rövidesen véget is értek, az utódról, illetve az ingatlan új tulajdonosáról azonban semmit sem lehetett tudni.
A hatósági építési engedélyezési rendszerben július 30-án feltűnt, építési engedélyre váró tervlapok most azonban mindenre választ adnak:
A rendszerben látható tervlapokon általában sem az építtető, sem az építésziroda neve nem látszik – az anonimizálásra a jogszabályok megadják a lehetőséget –, a jelenlegi eset azonban kivétel, így látható, hogy a Mosoly utca felől behajtó rámpával, az Agyag utca felé pedig kihajtóval tervezett, négy szintjének, illetve tetőtér-beépítésének köszönhetően tizennyolc lakásnak helyet adó ház július elején véglegesített rajzait
az árverésen győztes új gazda pedig a Valkűr-Mosoly25 Kft.
A 2021 augusztusában létrejött projektcég rövid idő alatt, tíznél is több részletben vásárolta meg, annak társasház státuszát azonban csak 2022 májusában vezették fel a földhivatali lapokra.
A feltöltött terveken jól látszik, hogy a tervezett épület szomszédaival ellentétben külső függőfolyosót kap majd, de színében is különbözni fog azoktól, hiszen az újépítésű társasházakon számos alkalommal feltűnő középbarna és törtfehér vakolat mellett barnás üvegburkolatok, illetve terrakotta színű tetőcserepek kerülhetnek rá.
A tervet a XIII. kerületi építészeti-műszaki tervtanács többször is tárgyalta – tudtuk meg az önkormányzattól: a tagok az épület számos jellemzőjét elfogadhatónak tartották, azt azonban kérték az építésztől, hogy
Buzay ezeket az észrevételeket figyelembe vette, így a munka a kerület részéről zöld utat kapott. Remélhetőleg a kormányhivatal is ugyanígy dönt majd, ezzel ugyanis egy évtizedek óta húzódó ügy érne megnyugtató véget.
