Mi teszi különlegessé Thort? Manapság a tízéves gyerekek is tudják – sőt, ők tudják igazán –, hogy Thor az egyetlen a Bosszúállók tagjai közül, aki valójában isten. A Marvel-filmek rajongói, köztük az említett tízévesekkel, hozzátehetnék, hogy Thort az első filmje óta az elnyűhetetlen Chris Hemsworth alakítja, ami nemcsak azért figyelemre méltó, mert nemzetközi filmsztárrá avatta a szörfoktató küllemű ausztrál színészt, hanem azért is, mert a többi régi Bosszúálló-színész, Robert Downey Jr.-tól Chris Evansig időközben eltolta a biciklit.
Ám Thor annyiban is különleges, hogy mozis kalandjainak és milliárd dolláros márkaértékének első számú felelőse immár évek óta az új-zélandi Taika Waititi, aki 2017-ben cseppet sem tűnt magától értetődő választásnak Marvel-bérrendezőként. Waititire kiváló vámpírhorror-paródiája, a Hétköznapi vámpírok, illetve meleg szívű családi vígjátéka, a Vademberek hajszája után figyelt fel Hollywood. A Ragnarök alcímű, harmadik Thor-filmmel kivételes lehetőséget kapott: jól fésült Marvel-középszer helyett a maga képére formálhatta az asgardi isten történetét, ami a skandináv mítoszkincsből merített motívumai révén már a képregényekben is elütött az inkább science fiction hátterű szuperhőskalandoktól.
Talán csak arra, hogy Thor gladiátorként küzdött meg Hulkkal, majd elvesztette a fél szemét. A szem időközben meglett, a hős védjegyszerű kalapácsa, a Mjölnir viszont darabjaira hullott. A Szerelem és mennydörgésben már nem Thornak, hanem volt barátnőjének, Jane Fosternek engedelmeskedik a pöröly, aki így az asgardi történelem első női Thorjaként szegül szembe a világra leselkedő rémségekkel.
Ez az új rémség Christian Bale, aki a Marvel-művek által kiállított kövér csekkért cserébe belement, hogy Marilyn Mansonnak maszkírozzák, és eljátszassák vele Gorrt, az Istenölőt, aki gyermeke halála miatt csalódik a felsőbb hatalmakban, így hát nekiáll elpusztítani őket. Most jut el Asgardig, ezért a régi meg az új Thor – kiegészülve a Földön berendezett, takaros üdülővároskára hasonlító Új-Asgard királynőjével – kénytelenek elkalapálni őt.
Gorr karaktere és Jane Foster mint Thor felléptetése néhány frissebb – magyarul is megjelent – Thor-képregényből származik, és Jason Aaron író nevéhez köthető. Aaron 2012-től nyolc éven át több különböző sorozatban egyengette Thor útját, és éppen a Mjölnirnek, ennek a nyilvánvalóan fallikus szimbólumnak a női kezekbe helyezésével bőszítette fel a konzervatív olvasókat. A különbség, hogy Aaron komolyan elgondolkodott rajta, mit jelenthet a feudális és férfiközpontú asgardi világban egy női Thor megjelenése, míg Waititi adaptációjában nincs ilyen probléma, mert a rendező ezt a fordulatot sem veszi komolyan.
A Szerelem és mennydörgésben a női Thor is csak egy a gegek sorában. Alkalmat ad rá az eredeti Thornak, hogy romantikus szavakkal próbálja visszaédesgetni magához a kalapácsot, miközben új fegyvere, a Vihartörő duzzogva villámokat ereget magából.
Jobb-rosszabb tréfák követik egymást, szerencsére remek színészek előadásában – Hemsworth-ről már korábban kiderült, hogy remekül feltalálja magát vígjátékokban.
Ám ez a bohóckodás azzal jár, hogy amikor Waititi az együttérzésünkre pályázik, menthetetlenül kudarcot vall. A nyitójelenetben Christian Bale figurája elgyászolja a lányát, ami Bale Ozora fesztiválos arcfestése ellenére is megindító esemény, elvégre nemzedéke egyik legnagyszerűbb drámai színészét láthatjuk könnyezni. Egy perccel később Bale már egy aranyszínű flitterekbe öltöztetett pojácával beszélget, akit valamilyen istennek mondanak, de leginkább az Irigy Hónaljmirigy egyik tagjára emlékeztet.
Túl sok ilyen rossz ízlésű, kínos pillanat jut ebbe a filmbe ahhoz, hogy őszintén örülni tudjunk a jobban sikerült tréfáknak. Jane Foster azért ragadja magához a Mjölnirt, mert súlyos beteg, és a pöröly mágikus erejével akar túlélni. Waititi szeretné, ha elszorulna a szívünk Jane betegsége miatt, de azt is, hogy felszabadultan nevessünk, amikor Thor féltékenykedik a kalapácsára.
Emiatt a Szerelem és mennydörgés, tartozzék bár a merészebb és öntörvényűbb Marvel-szuperhősfilmek közé, nem válik igazán jó filmmé. Lehet, hogy Waititi valódi példaképei ezúttal a Monty Python tagjai voltak, és el akarta készíteni a saját változatát az Erik, a vikingre. Ebben az esetben viszont jobban jártunk volna a gátlástalanabb paródiával, mert a film érzelmi magjához sosem kerülünk közel. Szeretjük ezt a Thort, de nem vesszük komolyan.
Thor: Szerelem és mennydörgés (Thor: Love and Thunder), 2022, 125 perc. 24.hu értékelés: 5/10.
