Kultúra

Újra megnyílnak a legendás pesti DOMUS áruház kapui

Róka László / MTVA
Róka László / MTVA
Az ikonikus épület földszintjén rövidesen újra megjelenik az élet.

A 2012 óta helyi védettséget élvező angyalföldi DOMUS Áruház a hetvenes évek egyik legmegosztóbb budapesti épülete, hiszen a Lázár Antal (1941-) és Reimholz Péter (1942-2009) közös munkájaként, 1974-re megvalósult óriás felülről lefelé, fokozatosan visszaugratott lépcsőzetes homlokzatával, illetve kis üvegfelületeivel sokak szépségideáljától áll igen távol.

Egy dologban azonban az épületet nem kedvelők is egyetértenek: abban, hogy a 2011-ben bezárt legendás bútor- és lakberendezési áruház egykori épülete egész egyszerűen nem állhat üresen a város egy frekventált pontján.

Főfotó / Fortepan Röviddel a megnyitás után.

Pedig tizenegy éve jórészt épp ez történik, köszönhetően annak, hogy a Róbert Károly körút és a Lehel utca találkozásánál álló áruházépület a metrótól túl messze áll, parkolóhelyeket nem rejt, a felújítása pedig vélhetően túl magas összeget venne igénybe ahhoz, hogy az egész egy bérlő kezébe jutva, az utolsó négyzetcentiméterig újra megteljen élettel.

Róka László / MTVA A Róbert Károly körúti homlokzat képe 2016-ban.

A közelmúltban az épület kisebb részei már hasznosultak, most azonban a teljes földszinti szekciója kap új erőre, hiszen

az angyalföldi Diego áruház július 8-án ott nyitja meg újra a kapuit– derült ki annak hivatalos Facebook-oldaláról.

Remélhetőleg ez nem csak az épület túlélési esélyeit növeli, de a következő években a további szintek kihasználtsága is nőni fog, sőt, egyszer talán a rég megérdemelt felújításra is sor kerülhet majd.

A svédek hasonló üzletei ihlette óriás terveit az IPARTERV két, harmincas évei elején járó építésze 1970-ben készítette el, rajzaik pedig négy évvel később váltak valósággá. Az épületben nyolcvan százalékban magyar bútorok kaptak helyet, a fennmaradó részt pedig a vasfüggöny mögötti országok, illetve a skandináv, olasz, osztrák és nyugatnémet gyárak adták, így mindenki megtalálhatta itt, amire vágyott, sőt, a pénztárcája is megengedte, hogy hazavihesse azt. A bútorok mellett ezernyi kiegészítőnek, illetve lakberendezési tárgynak is jutott itt hely, a rendszerváltás után mindez azonban nem volt elég, hiszen az országban számos konkurens lánc jelent meg, frissebb árukínálattal. Reimholz és Lázár a modern formák ügyes alkalmazása miatt 1975-ben Ybl-díjat kaptak, pályájukat pedig további szuper épületekkel folytatták: Lázár a Corvinus Közraktár utcai tömbjét, a népligeti buszpályaudvart, illetve a Tüskecsarnokot álmodta meg, Reimholz pedig irodaházak, lakóparkok, illetve hotelek tervezőjeként folytatta a karrierjét, de a Várnegyed ezredfordulós beépítése, a HAPIMAG Apartmanház is a nevéhez kötődik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik