Nagyinterjút készített a Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával a Mandiner, amiben az orosz-ukrán háború mellett az SZFE-ről, illetve a politikáról is szó esett.
A hosszú anyagból kiderül, hogy a Nemzeti új évadában egy ukrán és egy orosz rendező – Vlad Troickij és Valerij Fokin – is szerepet kap majd, hiszen az igazgató szerint fontos megőrizni a józanságot „a világon egyre inkább eluralkodó őrület közepette”, törekedve a kölcsönös megértésre, függetlenül a nemzetiségtől.
Vidnyánszky arról beszélt, hogy ő nem a béke orosz, ukrán, vagy magyar változatát támogatja, hanem azt szeretné elérni, hogy a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében mindenki képes legyen elfogadni a másikat, és tudjanak együttműködni.
Ha bennünket is elragad a gyűlölködés tébolya, és elkezdünk a háború fenntartásában érdekelt politikai erők koreográfiája szerint táncolni, az még súlyosabb következményekhez vezethet. Egy egész kultúra, egy egész nép minden polgárának kollektív, sőt visszamenőleges kiközösítése elfogadhatatlan.
– tette hozzá, majd kijelentette:
A rendező a MITEM-en történt esetekről – mikor két litván társulat is aktuálpolitikai üzenetet vitt a színpadra – is beszélt, és jelezte, hogy tudtak az akcióról, de tudomásul vették azt, hiszen
Szinte minden évben akadtak olyanok, akik valamire meg akartak tanítani minket. De ez nem újdonság – így élünk már több mint ezer éve itt a Kárpát-medencében: hol a tatárok, hol a törökök, hol a németek, hol pedig a kommunisták, hol az amerikaiak és az általuk irányított európai politikusok akarják megmondani, hogyan éljünk, mit gondoljunk a világról. De belül mindig is tudtuk: nekünk úgy jó, ahogy mi szeretnénk élni, és nem akarjuk, hogy ránk erőltessenek bármit.
– tágította hirtelen a képet a magyarság ezeréves történetére, sőt, a litván nemzeti színház művészeti vezetőjének is visszavágott, jelezve, hogy ezt a nyugati fesztiválokon biztosan nem lehetne megtenni, azokról ugyanis minden kiszorul, ami nem a mainstream része, és csak trendi témákat dolgoznak fel, egyforma módon.
Vidnyánszky az orosz színházak MITEM-ről való távolmaradására is kitért, sőt, arról beszélt, hogy a művészet állásfoglalás a világról, így mivel ő is saját hitét, elképzeléseit és meggyőződéseit vetíti a színpadra,
A hosszú interjú az SZFE ügyére is kitért: eszerint két-három év szükség a tavalyinál idén jóval több jelentkező közül válogató egyetem teljes átalakításához, aminek részeként a színházi szakember szerint olyan évtizedes hiányokat és elmaradásokat is pótolnak, amiket a szakma már rég sürget, megoldani viszont egészen mostanáig nem sikerült, pedig szükségesek ahhoz, hogy elérjék a távlati célt, és az intézmény az európai színházi és filmes képzés egyik legvonzóbb, leginspirálóbb műhelyévé váljon.
A cikk teljes hosszában itt olvasható.
